GK BH 1986/284
GK BH 1986/284
1986.07.01.
A dolog természetbeni kiadására irányuló követelést felváltó pénzkövetelés elévülési ideje akkor kezdődik, amikor a jogosult értesül a természetbeni kiszolgáltatás lehetetlenüléséről [Ptk. 196. § (1) bek., 324. § (1) bek., 355. § (1) bek., 361. § (2) bek., 364. §].
A felperes szerződéses kötelezettségének teljesítésére 960 kg tűzi horganyozott lágyhuzalt kívánt feladni egy állami gazdaság részére. A fuvarokmány kiállítása során tévedésből a küldemény címzettjeként az alperest jelölte meg. Tévedését 1985. január 10-én felismerte, de utólagos rendelkezése nem vezetett eredményre, mert az árut a fuvarozó időközben kiszolgáltatta az alperesnek. A felperes a keresetében – melynek jogalapjaként a Ptk. 361. §-át jelölte meg – 184 763 Ft és ennek 1983. január 10-től évi 20% kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Nem vitatta, hogy a terméket átvette, ellenben arra hivatkozott, hogy a felperes kereseti követelése elévült, mivel az ellenértékre vonatkozó igényét csak 1984. május 9-én jelentette be. A felperes a per során keresetét megváltoztatta, és elsődlegesen az áru természetbeni kiszolgáltatására kérte az alperest kötelezni.
Az elsőfokú bíróság 184 763 Ft és ennek 1983. január 10. napjától járó évi 20% kamata megfizetésére kötelezte az alperest. Megállapította, hogy a peres felek között is szerződéses viszony állott fenn, a szerződés tárgya azonban fekete lágyhuzal volt, ezért a küldemény tartalmát képező tűzi horganyzású lágyhuzalt az alperes nem fogadhatta el teljesítésként. A hozzá érkezett terméket a Ptk. 196. §-ának (1) bekezdése alapján köteles lett volna felelős őrzésbe venni és a dolog tulajdonosának kiadni. Mivel a felperes követelése csak akkor fordult át pénzköveteléssé, amikor tudomást szerzett arról, hogy az alperes a dolgot kiadni nem tudja – ami 1984. május 29-re tehető –, az alperes elévülési kifogása alaptalan.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, annak megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását kérte. A fellebbezés nem alapos.
A perben egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a felperes téves címre küldte a vitatott terméket. Ilyen körülmények között az alperes az átvett és időközben felhasznált dologgal jogalap nélkül gazdagodott. Ezért a felperes követelésének jogalapjára a Ptk. XXXII. fejezetének szabályai az irányadók. A peres felek között vitatott volt, hogy a felperes követelése pénzbeli vagy természetbeli, és ehhez képest elévült-e. A Ptk. 364. §-a értelmében a jogalap nélküli gazdagodásra a kártérítés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebből következik, hogy a Ptk. 355. §-ának (1) bekezdése alapján a felperes természetben is követelheti a gazdagodás visszaadását. Amennyiben ez nem lehetséges, és a Ptk. 361. §-ának (2) bekezdésében írt kizáró feltételek sem állnak fenn, akkor köteles az alperes a gazdagodást pénzben megfizetni. A pénzkövetelés elévülési ideje – mint ahogyan az elsőfokú bíróság helyesen megállapította – akkor kezdődik, amikor a természetbeni kiadás lehetetlenné válásáról a jogosult értesül. Ezt az időpontot figyelembe véve az alperes elévülési kifogása alaptalan, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 30 954/1985. sz., Bács-Kiskun M. Bír. G. 40 032/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás