GK BH 1986/286
GK BH 1986/286
1986.07.01.
A vállalkozó a késedelmének kimentése céljából nem hivatkozhat sikeresen olyan akadályokra, amelyek a szerződés módosítása előtt merültek fel, és amelyekre tekintettel a szerződésmódosítás kapcsán a teljesítési határidő meghosszabbítását nem kezdeményezte [Ptk. 246. § 316. § (2) bek.].
A peres felek építési vállalkozási szerződést kötöttek, amely szerint az alperes vállalta egy lakóépület kivitelezését. Az épület átadási határidejét 1983. április 30-ban, a vállalkozói díjat pedig 68 963 549 Ft-ban határozták meg. Az épület átadására csak 1983. június 21-én került sor.
A felperes e szerződésszegés miatt 827 568 Ft késedelmi kötbér megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a felperes a munkaterületet késedelmesen adta át, majd pótmunkákat kellett elvégeznie, s így a késedelmes teljesítés neki nem róható fel.
Az elsőfokú bíróság igazságügyi szakértőtől szerzett be szakvéleményt, amelynek alapján tényként állapította meg hogy a felperes a munkaterületet 15 nap késedelemmel adta át. Az építkezés során felmerült pótmunkák és a közművek miatti akadályoztatások 35 napos idő többlettel jártak. Megállapította azt is, hogy az alperes időközben a teljesítési határidő módosítását kérte. Mindezek alapján a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy a pótmunkák elrendelésekor az alperes már késedelemben volt, ezek egyébként is olyan jellegű munkák voltak, amelyek a szerződésben meghatározott építési munkákkal nem álltak összefüggésben. Ezért az alperes kereset szerinti marasztalását kérte.
A fellebbezés alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló iratok és a feleknek a fellebbezési tárgyaláson tett nyilatkozata alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal egészíti ki, hogy a felek az építési szerződést a teljesítést megelőzően háromszor módosították. Az első két módosítás az 1982-ben bekövetkezett akadályoztatás és pótmunkák felmerülése után, de még jóval a teljesítési határidő lejárta előtt történt, és a teljesítési határidő érintése nélkül a vállalkozói díj összegére vonatkozott. A harmadik szerződésmódosítás 1983. június 10-én kelt, s e szerint a felek a teljesítési határidőt 1983. június 30-ban határozták meg.
A Ptk. 316. §-ának (2) bekezdése értelmében a gazdálkodó szervezetek közötti szerződéseknél a szerződésszegés következményei alól nem mentesít a szerződésnek a teljesítési határidő után történő módosítása vagy megszűnése.
A kiegészített tényállás és a fenti jogszabályi rendelkezés egybevetése alapján a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felek az első két módosításnál annak ellenére, hogy az alperes által felhozott akadályok már ismertek voltak, a teljesítési határidőt azért nem módosították, mert az akadályok a határidőben való teljesítést nem zárták ki.
A harmadik szerződésmódosítás érintette ugyan a teljesítési határidőt, de ez a módosítás a teljesítési határidő lejárta után történt, ezért az alperest a kötbér megfizetése alól az sem mentesíti.
Ezek alapján azt állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az alperes 51 napos késedelemmel teljesített, és a késedelem alól nem tudta magát kimenteni. Kimentés hiányában pedig a Ptk. 246. §-a értelmében a szerződésszegő fél a kötbért köteles megfizetni. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az alperest a követelt kötbér megfizetésére kötelezte. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 429/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás