• Tartalom

MK BH 1986/295

MK BH 1986/295

1986.07.01.
Társadalmi tulajdon megkárosításával elkövetett fegyelmi vétséggel az elbocsátás fegyelmi büntetés arányban van (1967. évi II. törvény 55. §).
A felperes 1984. március 12-től eladóként, 1984. augusztustól megbízott üzletvezető-helyettesként dolgozott az alperes üzletében.
Az alperes üzletág-igazgatója mint a fegyelmi jogkör gyakorlója az 1985. január 28-án hozott határozatával elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta.
A fegyelmi eljárás anyaga alapján tényként állapította meg, hogy a felperes már 1979-től ismerte F. J. magánkereskedőt, aki 1985. január 18-án a déli órákban felhívta őt telefonon, és kért 50 db zárjégoldót, 20 liter fagyálló folyadékot, 25 db jégoldót, 25 db páramentesítőt és 20 db akkuvitot. Ezeket az árukat a felperes az üzlet tanulójával együtt összeállította, és a tanulóval – térítés nélkül – elküldte F. J. üzletébe. Az áru ellenértékét – 4 105 forintot – a felperes 1985. január 24-én fizette be a pénztárba.
E cselekmény kapcsán azt rótta a felperes terhére, hogy a térítés nélküli árukivitellel megsértette az ügyviteli előírásokat, és mint üzletvezető rendkívül demoralizáló magatartást tanúsított.
A felperesnek a munkaügyi döntőbizottsághoz benyújtott kérelme a fegyelmi büntetés mérséklésére irányult, amelyet a munkaügyi döntőbizottság a határozatával elutasított. Annak megváltoztatása érdekében keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, és az elbocsátás fegyelmi büntetést határozatlan időre szóló áthelyezés fegyelmi büntetésre mérsékelte. Adminisztratív munkakörbe helyezte az alperes kiskereskedelmi üzletágának iktatójába 3500 forint alapbérrel. Kötelezte egyúttal az alperest, hogy elmaradt munkabér címén fizessen meg a felperesnek 21 954 forintot.
Az ítélet indokolása szerint a felperes a terhére rótt fegyelmi vétséget elkövette, amit nem is vitatott. Nem volt kétséges az sem, hogy az irányítása alá tartozó szakmunkástanulót utasította az áruknak térítés nélkül történő elvitelére. Az áruk ellenértékét csak a fegyelmi eljárás során fizette meg. Cselekményét a társadalmi tulajdon sérelmére követte el, ezért e magatartás társadalmi veszélyessége fokozott. A vétkes kötelezettségszegés miatt indokolt és megalapozott a súlyos fegyelmi büntetés kiszabása. Üzletvezetői beosztásával visszaélve valósított meg fegyelmi vétséget, ezért ebben a munkakörben nem foglalkoztatható tovább. Enyhítő körülmény azonban a korábbi, kiemelkedő jó munkája, ezért volt lehetőség az elbocsátás büntetésnek áthelyezés büntetésre történő mérséklésére.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A munkaügyi bíróság a peradatok és a felperes beismerő vallomása alapján megalapozottan állapította meg, hogy a felperes a terhére rótt fegyelmi vétséget elkövette. Tudatában volt annak is, hogy ez a cselekmény jogellenes, mert a kezelésére bízott üzlet árukészletéből térítés nélkül nem lehet értéket kivinni. Vétkes kötelezettségszegése sérti a társadalmi tulajdon megóvásához fűződő érdekeket, a bizonylati fegyelmet.
A Legfelsőbb Bíróság következetes ítélkezési gyakorlata szerint a társadalmi tulajdon megkárosítása az egyik legsúlyosabb fegyelmi vétség, amellyel az elbocsátás fegyelmi büntetés áll arányban. Mivel a felperes mindössze kilenc hónapig volt üzletvezető az alperesnél, ezért kiemelkedő, korábbi jó munkája mint enyhítő körülmény nem vehető figyelembe. (M. tv. törv. II. 10 221/1985. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére