MK BH 1986/299
MK BH 1986/299
1986.07.01.
Ha a szakértő véleményének helyességéhez nyomatékos kétség fér, és a szakértő meghallgatásával a kétség nem oszlatható el, más szakértő véleményének beszerzése helyett a vélemény felülvizsgálatát kell elrendelni, amennyiben olyan szakkérdésről van szó, amelynek körében az igazságügy-miniszter valamely szakértő testületet, hatóságot vagy szervet jelölt ki. Mezőgazdasági szakkérdésben a szakértői vélemény felülvizsgálatát ellátó testület az Igazságügyi Mezőgazdasági Szakértői Bizottság [Pp. 182. § (3)–(4) bek.; 4/1976. (III. 4.) MT sz. r. 11. § (1) bek. d) pont; 6/1975. (MÉM Ért. 18.) MÉM–IM sz. ut. 1–2. pont].
Az I–II. rendű felperesek az alperes termelőszövetkezet tagjai, a III., IV. és V. rendű felperesek pedig az I. és II. rendű felperesek családtagjai. A felperesek 1982. január 7-én az alperessel munkamegállapodást kötöttek. A megállapodás szerint a felperesek 10 ha területen görögdinnye termelését vállalták azzal, hogy az árbevétel 30%-a illeti meg őket. A felperesek vállalták az élőmunka elvégzését, az alperes pedig vállalta, hogy a dinnyevetőmagot, a vegyszeres növényvédelmet a felperesek részére biztosítja.
A felperesek a dinnyepalántákat maguk nevelték, május elején kiültették. 1982. június 16-án az alperes a felperesek kérésére a görög- és sárgadinnye gombabetegségeinek fellépését meggátló preventív permetezést hajtott végre, DITHANE M–45+THIVIT–S+WUXÁL szerkombinációval, 0,75+0,75+51/ha dózis alkalmazásával. Ezt követően a felperesek észlelték, hogy a növények sárgulnak, a levelek összezsugorodnak.
A felperesek a károsodás bekövetkezése okának kivizsgálása érdekében a megyei növényvédő állomáshoz fordultak, az okot azonban nem tudták felderíteni. A megyei növényvédő állomáshoz bevitt minták vizsgálati eredményeiről írásbeli választ nem kaptak, a növényvédő állomás helyszínen megjelenő szakemberei a kártétel okaira nem tudtak választ adni. A felpereseknek összesen a 10 ha területen 400,93 q dinnyéjük termett, amelyből az árbevétel 144 819,90 forint volt.
Ilyen előzmények után a felperesek 110 000 forint kártérítés megfizetése iránt a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordultak. A szövetkezeti döntőbizottság az 1983. július 28-án hozott határozatával a kérelmet elutasította.
A szövetkezeti döntőbizottság elutasító határozata ellen – annak megváltoztatása érdekében – a felperesek keresetet nyújtottak be a munkaügyi bírósághoz, amely az ítéletével a felperesek keresetét elutasította.
A felperesek fellebbezése alapján eljárt megyei bíróság a közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy az 1982. június 16. napján történt permetezésből a felperesek dinnyeterületén bekövetkezett kárért az alperes kártérítési felelősséggel tartozik. A kártérítés összegszerűsége kérdésében az elsőfokú bíróságot további eljárásra és határozat hozatalára utasította.
A jogerős közbenső ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A másodfokú bíróság a fellebbezési eljárás során növényvédelmi szakértőt rendelt ki. Az MTA Növényvédelmi Kutató Intézet részéről dr. Sz. Ö. tudományos igazgatóhelyettes szakvéleményben megállapította, hogy a perbeli dinnyeterületek permetezésénél nem lehetett volna a WUXÁL-t a DITHANE M–45-tel alkalmazni. Kifejtette a szakértő szakvéleményében, hogy a DITHANE M–45+THIOVIT–S+WUXÁL szerkombinációval végzett permetezés után néhány nappal észlelt perzselési tüneteket fuzáriumos vagy egyéb gombamegbetegedés nem okozhatta. A hármas kombinációjú keverék egyes komponenseit elemezve a szakértő megállapította, hogy azok egyenként kipermetezve – az előírások megtartása mellett – a dinnyekultúrában nem okoznak perzseléses károsodási tüneteket. Az alperes által alkalmazott permetlékeverék előidézhette a dinnye perzseléses tünetű károsodását.
A másodfokú bíróság közbenső ítélete, amely az MTA Növényvédelmi Kutató Intézetének szakvéleményén alapul, megalapozatlan, mert a megyei bíróság nem észlelte, hogy ez a szakértői vélemény alapvetően ellentétben áll az előzetes bizonyítási eljárás során beszerzett szakvéleménnyel, s ezt az ellentmondást a közbenső ítélet nem oldotta fel.
A felperesek a pert megelőzően az illetékes állami közjegyzőhöz fordultak előzetes bizonyítási eljárás végett. A közjegyző kirendelte Gy. E. szakértőt helyszíni szemlére és szakértői vélemény elkészítésére. Gy. E. 1982. szeptember 23-án helyszíni szemlét tartott. A szemle időszakában a kérdéses dinnyetábla már ki volt szántva. A szakértő megállapította, hogy a dinnyemintákon fuzáriumos fertőzés nem mutatható ki, növényvédőszer maradvány vizsgálatot azonban nem végeztek. A szakértő megállapítása szerint feladatát megfelelő alapadatok hiányában nem tudta maradéktalanul elvégezni. Megállapította továbbá, hogy a károsult területen megtermelt dinnye termése valóban nagyon kevés. Végül megállapította, hogy a károsodást növényvédő szerek nem okozhatták. Ezzel a szakvéleménnyel merőben ellentétes szakvéleményre alapította a megyei bíróság a közbenső ítéletét. Dr. Sz. Ö. igazságügyi szakértő az MTA Növényvédelmi Kutató Intézet munkatársa szakvéleménye szerint ugyanis „a perbeli adatok és a fentiekben leírt keverhetőségi problémák alapján feltételezhető az okozati összefüggés az alperes által végzett permetezés és a felperesek dinnyekultúrájában bekövetkezett perzselési károk között”.
A Pp. 182. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a lelet vagy a vélemény homályos, hiányos, önmagával, más szakértő leletével vagy a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni, ha pedig ez nem vezet eredményre, más szakértőt kell véleményadásra felhívni. A (4) bekezdés szerint pedig olyan szakkérdésekben, amelyek körében az igazságügy-miniszter a felülvizsgálatra a 183. § értelmében valamely szakértő testületet, hatóságot vagy szervet jelölt ki, más szakértő véleményének beszerzése helyett a vélemény felülvizsgálatát kell elrendelni.
Az Igazságügyi Mezőgazdasági Szakértő Bizottság létesítéséről szóló 6/1975. (MÉM Ért. 18.) MÉM–IM számú együttes utasítás 1. és 2. pontja szerint a szakértői vélemények, illetve a szakvélemények felülvizsgálatára hivatott testületek köre kiegészült az Igazságügyi Mezőgazdasági Szakértő Bizottsággal. A bizottság feladata polgári és büntetőügyekben – az eljáró bíróság, illetőleg hatóság megkeresése alapján – az igazságügyi mezőgazdasági szakértői vélemények felülvizsgálata, és ennek eredményéről részletesen indokolt szakvélemény készítése. Az igazságügyi szakértőkről szóló 4/1976. (III. 4.) MT számú rendelet 11. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a szakértői vélemények felülvizsgálatát ellátó testületek közé tartozik az Igazságügyi Mezőgazdasági Szakértői Bizottság.
Ezekre a jogszabályi előírásokra figyelemmel a másodfokú bíróságnak el kellett volna rendelnie az egymással ellentétben álló szakértő vélemények felülvizsgálatát, és ennek foganatosítása érdekében az Igazságügyi Mezőgazdasági Szakértői Bizottsághoz kellett volna fordulnia. Ennek elmulasztása miatt a megyei bíróság közbenső ítélete megalapozatlan. (M. törv. I. 10 163/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás