GK BH 1986/30
GK BH 1986/30
1986.01.01.
Ha a vállalkozó a hibát elismerte, és vállalta annak kijavítását, a szavatossági igénynek az elismerés által megszakított elévülési ideje a kijavításra vállalt határidő lejártával kezdődik újból [Ptk. 327. § (1)-(2) bek.]
Az alperes volt a kivitelezője annak a 6 lakásos épületnek, amelynek műszaki átadás-átvétele 1978. június 30-án megtörtént. Az utófelülvizsgálati eljárást a felek 1979. június 4-én tartották. Ennek során megállapították, hogy a legfelső emeleten levő 6. számú lakás penészes.
A penészesedés folytonosan fennállt, ezért az alperes 1983. júliusban a mennyezet hőszigetelését elvégezte. Ez azonban a hibát nem szüntette meg, mert a mennyezet tovább penészesedett.
Ezt követően a felperes az 1984. február 17-én kelt levelében felhívta az alperest a falpenészesedés okának megszüntetésére, majd az 1984. május 8-án benyújtott keresetében arra kérte kötelezni, hogy a hibát szüntesse meg a szavatossági felelőssége körében.
Az alperes bejelentette, hogy 1983. december 28-ával megszűnt, jelenleg felszámolás alatt áll, ezért a perben a felszámoló bizottság jár el. A felszámoló bizottság – a bíróság által beszerzett szakvélemény megismerése után – vállalta, hogy a kijavítással kapcsolatos tervezési és kivitelezési költségeket a számla benyújtását követő 15 napon belül kiegyenlíti, de a javítási munkálatokat elvégezni nem tudja és nem is vállalta.
Ezért a felperes a keresetét módosította, és a kijavítás helyett a tervezési és kivitelezési költsége megtérítésére kérte kötelezni az alperest.
Az elsőfokú bíróság a perbeli hibáért az alperes szavatossági felelősségét megállapította, és az alperest – a költségmegtérítést vállaló nyilatkozatára figyelemmel – a módosított kereset szerint marasztalta.
Ezen ítélet ellen az alperes fellebbezett, és elévülés okából a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy 1979. július 4-ét követően 3 hónapon belül a felperes a szavatossági igényét nem érvényesítette, ezért ez a joga elévült. Elismerte, hogy 1983. júliusban végzett javítást, de – álláspontja szerint – ezzel a felperes elévült szavatossági joga nem éledt fel.
A fellebbezés annyiban alapos, hogy az eddig megállapított tényállás az ügy megnyugtató eldöntéséhez nem elegendő.
Az alperes a fellebbezési eljárás során elévülési kifogást terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság GK–PK 1. sz. állásfoglalása szerint az építési szerződések körében az átadás-átvételi eljárástól számított egy éven belül tartott utófelülvizsgálati eljárásról [Ptk. 405. § (2) bek., 7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 58. §] felvett jegyzőkönyvben feltüntetett hibákra (hiányokra) vonatkozó szavatossági jogok az utófelülvizsgálati eljárás befejezését követő 3 hónapon belül akkor is érvényesíthetők, ha az elévülési idő [Ptk. 308. § (1) bek.] már eltelt vagy abból 3 hónapnál kevesebb van hátra.
A rendelkezésre álló adatok alapján tényként állapítható meg, hogy az épület műszaki átadása 1978. június 30-án megtörtént. Ezt követően egy éven belül a felek a Ptk. 405. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően utófelülvizsgálati eljárást tartottak, az akkor észlelt hibákról jegyzőkönyvet vettek fel. Ez a jegyzőkönyv nem áll a felek rendelkezésére, az alperes azonban nem vitatta, hogy a perbeli hiba az utófelülvizsgálati eljáráskor fennállott.
Mivel az első fokú eljárás során az elévülés kérdése nem merült fel, és az alperes a szavatossági felelősségét elismerte, a bíróság nem vizsgálta, hogy az alperes vállalta-e a perbeli hiba kijavítását.
E kérdés vizsgálatának azért van jelentősége, mert amennyiben az alperes a hibát nem ismerte el, úgy a GK–PK 1. sz. állásfoglalás alapján az utófelülvizsgálati eljárást követően 3 hónapon belül lehetett a perbeli szavatossági igényt joghatályosan érvényesíteni.
Ha pedig az alperes a hiba fennállását elismerte, és vállalta annak a kijavítását, az elévülés megszakadt, és ebben az esetben a kijavításra vállalt határidő leteltével az elévülés ismét megkezdődött [Ptk. 327. § (1) -(2) bek.].
Ezért a megismételt eljárásban fel kell tárni, hogy az alperes az utófelülvizsgálati eljárást követően a perbeli hiba fennállását elismerte-e, és vállalta-e annak kijavítását. Mivel az elismerés és a kijavítás vállalása nincs írásbeli alakhoz kötve, egyéb okirati bizonyítékok hiányában ezt a kérdést tanúk vallomása alapján kell vizsgálni. Ennek érdekében a feleket fel kell hívni, hogy a hibával kapcsolatban eljárt dolgozóik nevét és címét jelentsék be.
Egyébként az a körülmény, hogy az alperes később a hibát kijavította, arra utal, hogy a hiba fennállását elismerte, és annak kijavítását az utófelülvizsgálati eljáráskor vállalta. Ezt a következtetést támasztja alá az is, hogy az alperes az első fokú eljárásban a kivitelezési hibát elismerte, s annak kijavítási költsége viselését vállalta.
Felhívja a másodfokú bíróság a felek figyelmét – a fellebbezési eljárás során előterjesztett kifogására figyelemmel-, hogy a megismételt eljárás során a tervező elleni per megindítására – ha annak a feltételei fennállnak – lehetősége van.
A fentiek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján hatályon kívül helyezte és a per újabb első fokú tárgyalását és újabb határozat hozatalát rendelte el. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 892/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás