MK BH 1986/300
MK BH 1986/300
1986.07.01.
I. A munkaügyi bíróságnak a kisszövetkezet tagja és a szövetkezet közötti tagsági vitában hozott ítélete ellen csak akkor nincs helye fellebbezésnek, ha a vita tárgya a tag munkavégzése vagy az érte járó díjazás mértéke [Pp. 358. § (2) bek.; 25/1981. MT sz. r. 19. §].
II. Ha a munkaügyi bíróság folytatólagos tárgyalásán az eljáró tanács nem a korábban eljárt bírákból áll, a tárgyaláson ismertetni kell a felek által előterjesztett kérelmeket, a korábbi tárgyalásokról készült jegyzőkönyveket, valamint a bizonyítás eredményét és a per egyéb iratait (Pp. 144. §).
III. A munkaügyi bíróságnak az ítéletében valamennyi kereseti kérelem felől döntenie kell [Pp. 213. § (1) bek.].
A felperes az alperes kisszövetkezet nem függetlenített elnökhelyettese volt, tervezési munkákat is végzett. A felperes 1984. február 13-án tagsági viszonyát megszüntette. Az alperes elnöke az 1984. május 4-én kelt határozatával 8763 forint kár megfizetésére kötelezte. A határozat indokolása szerint a felperes a határozatban megjelölt terveket hibásan, illetve hiányosan készítette el, és azokat ellenőrzés nélkül a megrendelőnek átadta. Az alperes az utólagos ellenőrzéssel gépésztervezőt bízott meg, aki a tervezési munkáknál hibákat észlelt. Mivel a felperes a hibákat nem javította ki, az alperest 8763 forint kár érte, ezt az összeget kellett kifizetnie az ellenőrzést végző gépésztervezőnek, ezért a felperest „selejtkár” megtérítésére kötelezte. A felperes a közgyűlés határozata ellen jogorvoslattal élt. Az alperes közgyűlése a határozatával a kártérítés összegét 2954 forintra mérsékelte.
A felperes a közgyűlés határozata ellen keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A kereseti kérelme visszatartott munkabérének kifizetésére, 1983. évi osztalékának és befizetett részjegyének, valamint ezek kamatainak megfizetésére is irányult. A felperes a keresetlevelében elismerte, hogy a szövetkezetnek 748 forint költsége keletkezett a tervek kijavítása során.
A munkaügyi bíróság a felperes keresetét ítéletével elutasította. Az ítélet ellen a jogorvoslatot a Pp. 358. §-ára való hivatkozással kizárta.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A munkaügyi bíróság nem tisztázta sem a marasztalás jogalapját, sem az alperes követelésének helyességét. Az iratok között található az alperes önkormányzati szabályzata, amely szerint, ha a termék a dolgozó hibájából nem felel meg az előírásoknak, részére munkadíj nem jár, amennyiben a selejtes terméket a szövetkezet részben vagy egészben felhasználja, a dolgozót arányosan csökkentett munkadíj illeti meg.
Az alperes elnökének, illetőleg közgyűlésének határozataiból nem állapítható meg, hogy az alperes a határozatát az önkormányzati szabályzat hivatkozott rendelkezésére, illetve az ipari szövetkezetekről szóló, módosított 1971. évi 32. sz. tvr. és a végrehajtásáról szóló 40/1971. (IX. 30.) Korm. sz. rendelet anyagi felelősségre vonatkozó szabályaira alapította-e, figyelemmel a kisszövetkezetekről szóló 25/1981. (IX. 6.) MT számú rendelet 19. §-ában foglaltakra. A marasztalás jogalapját a munkaügyi bíróság sem tisztázta, ennek ellenére a Pp. 358. §-ára hivatkozással az ítélet ellen a jogorvoslatot kizárta.
Jogszabályt sértett a munkaügyi bíróság, amikor az ítéletének indokolásában megállapította, hogy az ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye. A Pp. 358. §-ának (2) bekezdése szerint a szövetkezeti tagsági vitában nincs helye fellebbezésnek, ha a vita tárgya a tag munkavégzése vagy az érte járó díjazás mértéke. A felperes az alperes kisszövetkezet tagja volt, a jelen perben pedig nem tisztázott, hogy a tag munkavégzésével vagy az érte járó díjazás mértékével kapcsolatos-e a per tárgya, vagy pedig a per tárgya kártérítés. Ezért a jogerős ítélet törvénysértő.
A Pp. 144. §-a szerint ha a folytatólagos tárgyaláson az eljáró tanács nem ugyanazokból a bírákból áll, akik a perben már korábban eljártak, az elnök ismerteti a felek által előterjesztett kérelmeket, a korábbi tárgyalásokról készült jegyzőkönyveket, valamint a bizonyítás eredményét és a per egyéb iratait; a felek az ismertetésre észrevételeket tehetnek. A munkaügyi bíróság megsértette a felhívott eljárási jogszabályt, amikor az 1985. március 28-án tartott tárgyaláson az eljáró tanács tagjaiban történt változás ellenére az említett iratok ismertetését mellőzte.
A felperes három kereseti kérelme közül a munkaügyi bíróság csak egy kereseti kérelem felől hozott határozatot. Ezzel megsértette a Pp. 213. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezést is. (M. törv. I. 10 240/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás