BK BH 1986/308
BK BH 1986/308
1986.08.01.
I. A tettleges becsületsértés vétsége megállapításának szempontjai [Btk. 180. § (2) bek.].
II. Dolog elleni erőszak esetén a kihívó közösségellenesség vizsgálatának szükségessége [Btk. 271. §, Be. 313. § (2) bek.].
A helyi bíróság végzésével a terhelttel szemben – tárgyalás mellőzésével – becsületsértés vétsége miatt 20 napi tétel pénzbüntetést szabott ki az egynapi tétel összegét 120 forintban határozva meg.
A megállapított tényállás lényege szerint: a terhelt a sértettet becsületsértő kifejezéssel illette, és azzal fenyegette, hogy beveri az ablakokat; majd a fenyegetését beváltva, a sértett lakásának ablakait féltéglákkal betörte. Mindezek előzménye az volt, hogy a sértett a kései időpontra tekintettel kérte a terheltet, hogy a fröccsöntő-gépet kapcsolja ki, mert a zaj miatt nem tudnak pihenni.
A megalapozatlanság és törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A helyi bíróság által megállapított tényállás a döntés szempontjából lényeges körülményekre nézve felderítetlen.
Felderítetlen azért, mert a bíróság nem tisztázta, hogy a terheltnek a dolog elleni erőszakban megnyilvánuló közösségellenes magatartása az adott körülmények között objektíve alkalmas volt-e másokban megbotránkozás vagy riadalom keltésére; továbbá azt sem tisztázta, hogy az ablaküvegek betörésével milyen összegű kárt okozott.
A felderítetlenség akadályozza a cselekmény helyes jogi elbírálását.
A helyi bíróság az ablakok betörésében jelentkező terhelti magatartást tekintette olyan tettlegességnek, amely a Btk. 180. §-ának (2) bekezdése szerinti becsületsértés vétségét meríti ki. Ez az álláspont azonban téves, mert csak az a becsületsértő cselekmény vonható a tettlegesség fogalma alá, amely a sértett testének – sérülést, illetőleg egészségromlást nem okozó – bántalmazásában vagy megalázó jellegű érintésében nyilvánul meg. Mivel azonban a cselekményből ezek az ismérvek hiányoznak, ezért az emberi méltóság sérelme – az adott esetben – a szabálysértés szintjén valósult csak meg.
A helyi bíróságnak azonban elsődlegesen abban a kérdésben kellett volna állást foglalnia, hogy a feljelentés alapján megállapíthatónak látszik-e a Btk. 271. §-a szerinti garázdaság vétsége. Amennyiben ugyanis ezt a kérdést igenlően dönti el, ez esetben az iratokat a Be. 313. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében az ügyésznek kell megküldeni. E kérdésben való állásfoglalást a helyi bíróság elmulasztotta, jóllehet a cselekmény külső képe a garázdaságra jellemző ismérvek egy részét tartalmazza.
A helyi bíróság nem tisztázta az ablakok betörésében jelentkező kár összegszerűségét sem, jóllehet ezt a feljelentés kiegészítése útján is valószínűsíteni lehetett volna. Ha ugyanis a garázdaság vétsége kizárható, az esetben a szándékos rongálással keletkezett kárnak jelentősége van abban a tekintetben, hogy tulajdon elleni szabálysértésről avagy rongálás vétségéről van-e szó, mert utóbbi esetben a Be. 313. §-a (3) bekezdése a) pontjának szabálya szerint kell eljárni.
Ha mind a garázdaság, mind pedig a rongálás vétsége kizárható, az esetben a helyi bíróságnak meg kell állapítania hatásköre hiányát és intézkednie kell az iratoknak az illetékes szabálysértési hatósághoz való áttételéről (Be. 168. §). (B. törv. II. 1466/1985. szám)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás