BK BH 1986/309
BK BH 1986/309
1986.08.01.
Büntetéskiszabási szempontok a hivatalos személyek által elkövetett korrupciós bűncselekmények esetén [Btk. 225. §, 250. § (3) bek., 83. §].
A városi bíróság a III. r. terheltet 3 rb. hivatali visszaélés bűntette miatt 1 évi – végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre, valamint a jogi diplomához kötött foglalkozástól 2 évi eltiltásra ítélte, és a bűnjelként lefoglalt 28 000 forintot elkobozta.
Az ítéleti tényállás a III. r. terhelttel kapcsolatos részének lényege a következő.
A III. r. terhelt – aki a bűncselekmények elkövetésének idején a városi tanács lakás- és helyiséggazdálkodási osztályának vezetője volt – baráti kapcsolatba került a zöldség- és gyümölcs-kiskereskedő I. r. terhelttel. Ezt követően gyakran jártak közösen szórakozni, aminek költségeit mindig az I. r. terhelt fedezte. A III. r. terhelt részben italozó életmódja, részben egyéb okok miatt anyagi gondokkal küzdött. Az I. r. terhelt közvetítésével, annak kezdeményezésére fogadott el lakáskiutalásokkal kapcsolatban különböző személyektől anyagi előnyöket, összesen 28 000 forintot – egy esetet kivéve – a kötelességének megszegése végett.
Az első fokú ítélet ellen a terheltek és védőik jelentettek be fellebbezést. A megyei bíróság a III. r. terhelt cselekményeinek jogi minősítését megváltoztatva, cselekményeit 1 rb. vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettének és 3 rb. vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettének minősítette; mellékbüntetésként a közhivatali állástól 2 évi eltiltásra ítélte. A másodfokú bíróság ítéletének indokolása rámutatott, hogy a III. r. terhelttel szemben kiszabott büntetés kirívóan enyhe, de súlyosítása az ügyészi fellebbezés hiánya miatt nem lehetséges.
A III. r. terhelt terhére a jogerős határozatoknak a büntetést kiszabó része ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A hivatalos személyek által elkövetett korrupciós bűncselekmények társadalomra veszélyessége kiemelkedően nagy, mert tevékenységüket a helyi lakosság által figyelemmel kísérten végzik, és mindenki joggal várja el tőlük a részrehajlás nélküli döntést. Ennek folytán visszaéléseiknek káros hatása messze meghaladja azt a kört, amelyet konkrétan érint. Az ilyen visszaélések közismertté válásának szinte törvényszerű következménye, hogy az állampolgároknak a közhivatalok, a hivatalos személyek iránti bizalma meginog. A negatív tapasztalatok általánosítása főként akkor nem kerülhető el, ha ugyanannak a hatóságnak tagjai rövid időn belül ismétlődően korrumpálódnak. A III. r. terhelt a közélet tisztasága elleni bűntetteket olyan időben követte el, amikor ugyanazon hatóság másik tagja ellen már folyt a büntetőeljárás. A III. r. terhelt – a jelentős vagyoni előny által motiváltan – szinte leplezetlenül követte el a sorozatos munkaköri kötelességszegéseket, személyesen igyekezett a befolyását érvényesíteni az általa hozott törvénysértő kiutaló határozat realizálása érdekében, és csupán ennek a próbálkozásnak sikertelensége után jelentette az ügyet a felettesének. Az előzmények alapján olyan következtetés adódik, hogy a nyilvánvaló és okiratokkal dokumentálható törvénysértések lelepleződésének közvetlen veszélye miatt tett jelentést a tanácselnöknek, ezért ennek az enyhítő körülménynek a nyomatéka elenyésző. Hasonlóként téves a terhelt büntetlen előéletének enyhítőként való értékelése is, mert a III. r. terhelt a bűncselekményeket olyan munkakörben követte el, melyet csak büntetlen előéletű személy tölthet be.
Ugyanakkor súlyosító tényező az, hogy az állampolgárok lakáshoz juttatásának feltételei nehezek, a kérdés jelentős társadalmi probléma, melynek megoldására a központi szervek is nagy erőfeszítéseket tesznek. A korlátozott számban a helyi tanácsok rendelkezésére álló lakásállomány igazságos elosztása kiemelkedő fontosságú feladat.
A III. r. terhelt által elkövetett bűncselekmények büntetési tételének alsó határa 2 évi szabadságvesztés. A nyomatékos súlyosító körülmények – az enyhítőként egyedül értékelhető kisgyermekes, családos állapot ellenére is – a törvényi büntetési tétel alsó határát meghaladó mértékű szabadságvesztés kiszabását, a bűncselekmények jellege pedig hosszabb tartamú közügyektől eltiltás alkalmazását teszi indokolttá.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az ítéleteknek a törvényességi óvással megtámadott részét hatályon kívül helyezte, és az előzőekben kifejtettek szerint a terheltet 3 évi szabadságvesztésre ítélte, és 5 évre a közügyektől eltiltotta. (B. törv. I. 939/1985. szám)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás