GK BH 1986/31
GK BH 1986/31
1986.01.01.
I. Ha a teljesítési késedelemben vétlen vállalkozó a teljesítés akadályának ismerete ellenére az akadályközlési kötelezettségének nem tesz eleget, az őt egyébként terhelő kötbérösszeg 10%-át a késedelem kimentése ellenére is köteles megfizetni [7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 20. § (3) bek.].
II. A fellebbezésben előterjesztett perbehívási kérelem figyelembevételére nincs törvényes lehetőség [Pp. 54. § (1) bek.].
A felperes keresetet indított az alperes ellen 280 566 Ft késedelmi kötbér megfizetése iránt, mert az alperes egy gázvezeték egyik szakaszának megvalósítására kötött szerződésben szereplő munkálatokat 1983. március 31. napjáig nem végezte el.
Az alperes a védekezésében arra hivatkozott, hogy a bíróság által létrehozott szerződésben meghatározott munkákat azért nem tudta kellő időben teljesíteni, mert a tőkés importbeszerzési nehézségek, valamint az embargó jelentősen hátráltatta a beszerzést. Ezekre a körülményekre már a szerződés létrehozása előtt is felhívta a bíróság, valamint a felperes figyelmét. Állítása szerint a teljesítéshez szükséges tőkés importelemeket az elvárható legrövidebb időn belül megrendelte. Az import nagyrésze az ismertetett körülmények miatt jelentős késedelemmel érkezett meg.
Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el. A szakértői vélemény szerint az alperes a gyártáshoz szükséges tőkés importra vonatkozó megrendeléseit 1981. november folyamán feladta, a per tárgyát képező vállalkozási szerződés pedig 1982. április 23-án jött létre. A szerződés teljesítési határideje a berendezések legyártására 1982. november 30., az üzembehelyezése pedig 1982. december 12. volt. A megrendelések „átfutási ideje” a rendelésfeladástól az áru beérkezéséig 8-12 hónap, a termelés legyártását és helyszíni üzembehelyezését figyelembe véve további egyéves idővel kellett számolni, erre tekintettel „a teljesíthetőség realitása külön mérlegelés tárgyát képezi”. A szakértői vélemény megállapítja továbbá, hogy a devizakorlátozó intézkedések, az ebből adódó hiányok, az alperes termelői erőfeszítései ellenére rajta kívülálló objektív termelést gátló akadályokat, szállítási késedelmeket okoztak. A szakértő megállapítása szerint az összes anyaghiány 1984. január 23-ára szűnt meg.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az alperes az aggálytalan szakértői vélemény szerint az objektív akadályok folytán a teljesítési késedelemben vétlen. Póthatáridő megállapítása iránt a felperes keresetet nem terjesztett elő, ezért teljesítési határidőről az ítélet nem rendelkezett.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy az első fokú eljárás során az alperes nem bizonyította, hogy az alkatrészek beszerzéséhez szükséges kereskedelmi és ügyintézői feladatokat elég körültekintően végezte, pl. hogy több szállítótól kért-e ajánlatot. Az első fokú ítélet indokolása nem tért ki arra, hogy a behozatalt gátolta-e gazdaságpolitikai intézkedés, továbbá, hogy köthetett volna-e az alperes ügyletet korábbi szállítási határidőt vállaló szállítóval. Nem állapította meg az ítélet azt sem, hogy azokat az anyagokat építették-e be, amelyek késői beérkezésére az alperes hivatkozott. Álláspontja szerint a bíróság nem vette figyelembe kellő súllyal azt a körülményt, hogy az alperes nem elég korán adta fel a megrendelést ahhoz, hogy a szerződéses kötelezettségének eleget tudjon tenni. Erre vonatkozóan előadta, hogy az alperes már 1980. június 24-én tudott arról, hogy a per tárgyát képező beruházás megvalósítására kijelölték, ugyanakkor a megrendelést csak 1981. november 23-án adta fel.
Arra tekintettel, hogy a saját megrendelője a késedelmes teljesítés miatt kötbérfizetés iránt eljárást tett ellene folyamatba, a felperes a megrendelőjét a fellebbezési eljárásban beavatkozóként perbehívta.
A fellebbezés csak részben alapos.
A szakértő a szakvélemény elkészítése során részletesen foglalkozott azoknak a körülményeknek a feltárásával, amelyek az alperes teljesítésének akadályát, illetőleg késedelmét okozták. A fellebbezési tárgyaláson a fellebbezésben foglaltakra vonatkozóan kifejtette, hogy az alperes – mivel önálló külkereskedelmi jogosultsággal nem rendelkezik – nem kérhetett különböző külföldi szállítóktól ajánlatot. A szakértő azt is kifejtette, hogy az alperes késedelme jelentős részben a már ismertetett importkorlátozások miatt következett be.
A szakértői vélemény alapján aggálytalanul megállapítható volt, hogy az alperes a szerződésben meghatározott munkák teljesítésének késedelmében vétlen. Az elvárható akadályközlés elmulasztása pedig az alperesnek olyan mulasztása, amelynek alapján a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 20. §-ának (3) bekezdése értelmében a kötbér 10%-ának megfelelő összeget a késedelem kimentése ellenére is köteles megfizetni.
A felperesnek a fellebbezésében foglalt perbehívási kérelmét a Legfelsőbb Bíróság figyelmen kívül hagyta, mert a Pp. 54. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a beavatkozásra csak az első fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig van lehetőség.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alperest a késedelmi kötbér 10%-ának megfelelő összeg, valamint a fellebbezési eljárásban felmerült szakértői díj megfizetésére kötelezte. (Legf. Bír. Gf. V. 30 564/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás