BK BH 1986/315
BK BH 1986/315
1986.08.01.
I. Nincs helye a vétségi eljárás során hozott első fokú ítélet hatályon kívül helyezésének pusztán azon az alapon, hogy a másodfokú bíróság megítélése szerint a cselekmény bűntettet megalapozó súlyosabb minősítés alá esik [Be. 250. § II. pont a) alpont; BK 76. sz.].
II. A nagy nyilvánosság szerinti súlyosabb minősítés téves megállapítása közösség megsértése esetén [Btk. 269. § (1) bek. d) pont, (3) bek.].
A városi bíróság az I. r. terheltet folytatólagosan elkövetett közösség megsértésének vétségében mondta ki bűnösnek, s ezért – mint visszaesőt – 10 hónapi, börtönben letöltendő szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a II. r. terhelt megvalósította a folytatólagosan, társtettesként elkövetett közösség megsértésének vétségét, amiért 2 évre próbára bocsátotta, és elrendelte a pártfogó felügyeletét.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. terhelt a vádbeli napon együtt italozott unokatestvérével, a II. r. terhelttel. Ebben az időben a közelgő ünnep tiszteletére az épületek fel voltak lobogózva. A terheltek hazafelé tartottak, amikor az egyik ház kapubejárata fölül egy zászlót a II. r. terhelt lerántott, majd az I. r. terhelt a rúdról a lobogó szövetét letépte. Ezt követően a terhelteket rövidesen elfogták, elszámoltatásukat követően azonban a rendőrségről kiengedtek őket.
A terheltek folytatták az italozást, majd az I. r. terhelt ismét letépett egy falra helyezett zászlót, a II. r. terhelt pedig később tépett le egy lobogót. Végül a terhelteket előállították a rendőrségre.
A II. r. terhelttel szemben az elsőfokú bíróság ítélete meghozatala napján jogerőre emelkedett.
Az I. r. terhelt fellebbezése folytán a másodfokon eljáró megyei bíróság a városi bíróság ítéletének az I. r. terheltre vonatkozó részét hatályon kívül helyezte, és e terheltet érintően új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot.
A másodfokú végzés indokolása értelmében a terheltek cselekménye nem az elsőfokú bíróság ítéletében foglalt közösség megsértése vétségének, hanem a nagyobb nyilvánosság előtti elkövetésre tekintettel a Btk. 269. §-a (1) bekezdésének d) pontjába ütköző és a (3) bekezdés második fordulata szerint büntetendő közösség megsértése bűntettének minősül, ehhez képest vétségi eljárás lefolytatásának nem lett volna helye. Az eljárási szabályok megszegése pedig a Be. 250. §-a II/a) pontjában megjelölt – feltétlen – hatályon kívül helyezési ok. Felhívta egyben az elsőfokú bíróság figyelmét az I. r. terhelt büntetésének aránytalanul enyhe mértékére, valamint arra is, hogy az eljárási szabálysértés a II. r. terheltre ugyancsak kihat. Jelezte továbbá, hogy a terhelttel kapcsolatban nem csupán eljárási, hanem anyagi jogi szabálysértés is történt, minthogy a Btk. 72. §-ának (1) bekezdéséből következően a próbára bocsátás kizárt.
A végzés szerint az új eljárás során megfontolás tárgyává kell tenni azt is, hogy a cselekmény nem minősül-e a súlyosabban büntetendő izgatás bűntettének.
A megyei bíróság végzése ellen az anyagi és eljárási szabályok megsértése miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 76. számú állásfoglalásában adott iránymutatás értelmében a vétségi eljárásra tartozó bűncselekmény miatt a vétségi eljárás szabályai alapján eljárt elsőfokú bíróság ítéletét – ha hatáskörét egyébként nem lépte túl – pusztán abból az okból, hogy a másodfokú bíróság minősítésváltoztatása folytán a cselekmény bűntetti eljárásra tartozik, nem kell hatályon kívül helyezni, mivel az adott eljárásban a bíróság ekként volt törvényesen megalakítva. Az anyagi büntetőjogszabály alkalmazásában megnyilvánuló esetleges tévedést ugyanis a bűntetti eljárás előírásai szerint eljáró másodfokú bíróság – a súlyosítási tilalom korlátait természetesen figyelembe véve a terhelt érdekeinek sérelme nélkül orvosolhatja.
A szóban forgó ügyben tehát a Be. 250. §-a II. pontjának a) alpontjában írt eljárási szabályszegés nem valósult meg, ehhez képest a megyei bíróság által megjelölt ok nem szolgálhatott volna alapul az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére.
Az előbbiektől függetlenül a másodfokú bíróságnak a cselekmény minősítésével kapcsolatos jogi álláspontja is téves.
A nagy nyilvánosság fogalmát – amely nem csak a közösség megsértésének, de több más bűncselekménynek is minősítő körülménye – a törvény nem határozza meg, hanem annak körülhatárolását a jogalkalmazói gyakorlatra bízza. Ennek megfelelően a nagy nyilvánosság akkor állapítható meg, ha nagyobb létszámú személy van jelen, vagy megvan a reális lehetősége annak, hogy nagyobb, vagy előre meg nem határozható számú személy szerezzen a bűncselekményről tudomást. A jelenlevők száma pedig akkor nagyobb létszámú, ha legalább annyi, hogy egyszeri ránézéssel nem mérhető fel.
Ezt a töretlen ítélkezési gyakorlatot tükrözi egyébként a Bírósági Határozatok 1981. évi 6. számában 223. sorszám alatt közzétett eseti döntés is. Ez a jogeset éppen azt fejti ki, hogy a nagyobb nyilvánosság megállapítására akkor is sor kerülhet, ha a végrehajtáskor mások nagyobb létszámban nem voltak ugyan jelen, de – az elkövetés konkrét helyére, időpontjára és a megvalósítás módjára figyelemmel – fennállt a reális lehetősége annak, hogy nagyobb vagy előre meg nem határozható számú személy a bűncselekményről tudomást szerez. Következésképpen e minősítő körülmény szempontjából a hely nyilvános jellegéből fakadó széles körű észlelhetőségre absztrakt módon hivatkozni nem elegendő.
Az adott esetben az elkövetés helye – az utca – kétségkívül nyilvános terület, nincs azonban semmiféle adat arra, hogy a megvalósítás idején ott nagyobb számú személy tartózkodott vagy – valamely forgalmas szórakozóhely, középület, illetőleg üzlet közelségéből eredően – tartózkodhatott volna. Mindemellett a terheltek a zászlókat lényegében erőszakos eltávolításra utaló nyom nélkül szedtek le a zászlótartókról, a lobogók hiánya pedig egy-egy épületen nem volt feltűnő, így – reálisan értékelve – a később arra járókban a bűncselekmény képzete fel sem merülhetett. A zászlók tömeges letépése, nyilvánvaló megcsonkítása, megrongálódása, természetesen eltérő megítélést eredményezhetett volna.
Az eljárás adatai továbbmenően az izgatás bűntette tényállási elemeinek fennforgására sem szolgáltatnak alapot, nevezetesen annak megállapítására, hogy a terheltek gyűlölet szítására irányuló célzattal cselekedtek.
Mindezek következtében a másodfokú bíróság végzésének az anyagi jogi szabályok alkalmazásával kapcsolatos iránymutatásai – beleértve a büntetés mértékével összefüggő megállapításokat is – ellentétesek a törvénnyel.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság hatályon kívül helyező végzése törvénysértő, ezért azt hatályon kívül helyezte, és az I. r. terheltet érintően az ügyet új másodfokú eljárásra visszaküldte a másodfokú bírósághoz.
(B. törv. II. 1260/1985. szám)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás