PK BH 1986/327
PK BH 1986/327
1986.08.01.
A külön élő szülők esetében a kizárólagos döntés joga a szülői felügyeletet gyakorló szülőt illeti meg abban a kérdésben, hogy a gyermek külföldi nyaraltatásához hozzájárul-e vagy sem. E kérdésben az a szülő, akinek a szülői felügyeleti joga szünetel, a hatóság (bíróság vagy gyámhatóság) döntését – ezt megengedő jogszabály hiányában – nem igényelheti [Csjt. 72–73. §, 91–92. §-ok; 1/1974. (VI. 27.) OM sz. r. 26–31. §; 6/1978. (XI. 10.) BM sz. r. 8. § (2) bek.].
A felek házastársak voltak, 1974. január 21-én Zoltán utónevű gyermekük született, aki a kerületi bíróság által 1983-ban jóváhagyott egyezség értelmében anyjánál, az alperesnél lett elhelyezve.
A felperes az őt megillető kéthetes nyári rendkívüli láthatás időtartama alatt 1985. augusztus 3-tól augusztus 14-ig a gyermekkel együtt a Budapest Tourist által szervezett bulgáriai üdülésen kívánt részt venni. Az ehhez szükséges, a külföldre utazásról és az útlevelekről szóló 53/1978. (XI. 10.) MT számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 6/1978. (XI. 10.) BM számú rendelet 8. §-ának (3) bekezdése által megkívánt beleegyező nyilatkozat megadását azonban az alperes megtagadta.
A felperes keresetében kérte, hogy a gyermek kiutazásához szükséges alperesi jognyilatkozatot a bíróság ítéletével pótolja. Előadta, hogy a gyámhatóság őt az üggyel kapcsolatban bírói útra utasította.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Ennek indokaként a felperes és a gyermek megromlott kapcsolatára, valamint a gyermek nyári elfoglaltságára hivatkozott.
A bíróság ítéletével pótolta az alperes hozzájáruló nyilatkozatát ahhoz, hogy a felperes a gyermeket üdülés céljából Bulgáriába magával vigye. Az ítélet indokolásából megállapíthatóan a bíróság az alperesi nyilatkozat pótlását kimondó rendelkezését a Ptk. 5. §-ának (3) bekezdésére alapította.
A fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett első fokú ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
1. A Polgári Törvénykönyv célját megfogalmazó 1. § (1) bekezdésből kitűnően a Ptk. a vagyoni viszonyokat és egyes személyi viszonyokat szabályozza. A Ptk. 5. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a törvény által tiltott joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, a bíróság – a megjelölt feltételek esetén – a fél nyilatkozatát ítéletével pótolhatja.
A családi viszonyokat nem a Ptk., hanem a Családjogi Törvény szabályozza, amelyből következően a családjogi viszonyok rendezésénél a családjogi szabályok kerülnek alkalmazásra. Jogszabálysértő módon járt el ezért a bíróság, amikor a Csjt. által szabályozott, a szülői felügyelet gyakorlásával, illetőleg a láthatással kapcsolatos nyilatkozatot a Ptk. 5. §-ának (3) bekezdése alapján ítélettel pótolta.
2. A Csjt. 72. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében a szülői felügyeletet az együtt élő szülők együttesen gyakorolják, különélő szülők esetében pedig az a szülő, akinél a gyermek el van helyezve. A Csjt. 91. §-ának c) pontja alapján ez esetben a másik szülő felügyeleti joga szünetel.
A Csjt. 73. §-ának rendelkezése szerint a felügyelet körébe tartozó olyan kérdésben, amelyben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem tudnak egyetértésre jutni, a gyámhatóság dönt, kivéve, ha a törvény eltérő rendelkezést tartalmaz. Ilyen eltérő rendelkezéseket tartalmaznak a Csjt. 76., 88–89. §-ai és a 18. § (1) bekezdése, amelyek szerint a gyermek elhelyezése, elhelyezésének megváltoztatása, kiadásának elrendelése, a szülői felügyelet megszüntetése és visszaállítása, valamint egyes esetekben a láthatás szabályozása a bíróság hatáskörébe tartozik.
A Csjt. 92. §-ának (2) bekezdése szerint azt a szülőt, akinek a felügyeleti joga szünetel, mind a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek, mind a gyámhatóságnak kötelessége meghallgatni, ha a gyermek fontosabb ügyeiben kell dönteni. A gyámhatóságnak ezt a kötelességét egyébként a Csjt. 74. §-ának (1) bekezdése is előírja. E rendelkezések alkalmazásakor a gyermek fontosabb ügyeiben történő intézkedésnek, döntésnek kell tekinteni azokat, amelyek lényeges kihatással lehetnek a gyermek vagy esetleg a szülők személyi és vagyoni körülményeire.
A módosított 1/1974. (VI. 27.) OM számú rendelet 26–31. §-a kifejezetten megjelöli azokat a szülői felügyelettel kapcsolatos további kérdéseket, amelyekben a gyámhatóság dönt, illetve amelyekben a felügyeletet együttesen gyakorló szülők vagy a felügyeletet egyedül gyakorló szülő nyilatkozatához vagy döntéséhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
Mindezekből következik, hogy a vonatkozó jogszabályokban nem említett egyéb, nem kiemelt jelentőségű kérdésekben különélő szülők esetében a kizárólagos döntés joga a szülői felügyeletet gyakorló szülőt illeti. Ilyennek minősül egyebek mellett az is, hogy a szülői felügyeletet gyakorló szülő a gyermek nyaraltatása érdekében a külföldre történő utazásához hozzájárul-e vagy sem. E kérdésben az a szülő, akinek a szülői felügyeleti joga szünetel, a hatóság – bíróság vagy gyámhatóság – döntését nem igényelheti.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes alaptalan keresetét elutasította. A pernyertes alperesnek az üggyel kapcsolatban térítést igénylő költsége nem merült fel, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 87. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a perköltség tárgyában úgy határozott, hogy a felek a perben felmerült költségeiket maguk viselik. (P. törv. II. 21 017/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás