GK BH 1986/337
GK BH 1986/337
1986.08.01.
Ugyanazon felek között ugyanazon jog iránt két per akkor sem lehet folyamatban, ha az egyik pert a másik per felperesének megbízottja indította [Pp. 130. § (1) bek. d) pont ].
A lakótelep 1003. jelű épületét az I. r. alperes mint generálkivitelező építette. A tervező a II. r. alperes, a XII. r. alperes a II. r. alperes altervezője volt, a III–XI. r. alperesek pedig a generálkivitelező közreműködői voltak. A lakóépület átadás-átvétele 1982. december 29-én megtörtént. A szavatossági utó-felülvizsgálaton a vállalkozók 353 390 Ft értékű hibás munka tekintetében vitatták szavatossági kötelezettségüket, ezért a felperes az 1984. március 8-án előterjesztett keresetében az annak mellékletét képező hibajegyzékben felsorolt hibák kijavítására és kötbér fizetésére kérte kötelezni az I. r. alperest, tervezési hiba megállapítása esetén pedig a költségek viselésére a II. r. alperest. Az I. r. alperes több hiba tekintetében elévülésre hivatkozott. Az I. r. és a II. r. alperes a közreműködőit, illetőleg altervezőjét perelte az ő terhükre eső hibák miatt közvetlen marasztalásuk érdekében. A felperes pernyertessége érdekében a társasházközösség a perbe beavatkozott.
Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el. A szakvélemény alapján hozott ítéletében az ott tételesen felsorolt hibák 90 napon belüli kijavítására, más, ugyancsak tételesen jelölt hibák miatt meghatározott összegű díjleszállítás és a hibás munkák értéke alapulvételével kötbér megfizetésére kötelezte a hibásan teljesítő alpereseket. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság nem fogadta el az alperesek elévülési kifogását: megállapította, hogy a felperes követelése nem évült el a nyílt hibák vonatkozásában sem, mert az elévülés megszakadása folytán a felperes az igényét kellő időben érvényesítette. Az ítélet indokolásában az egyes vitatott tételeknél utalt az ítélkezése alapjául elfogadott szakértői vélemény megállapításaira.
Az ítélet ellen az I. r. alperes fellebbezett, az első fokú ítélet részbeni megváltoztatását és egyes tételekre a kereset elutasítását kérte. A 632. és 635. sorszámú tételeknél arra hivatkozott, hogy ugyanezen panelhibák miatt a felperes az elsőfokú bíróságnál az igényét már korábban érvényesítette, és a bíróság e tárgyban jogerős ítéletet hozott.
A fellebbezés alapos.
Az I. r. alperes több tételnél, ún. nyílt hibáknál elévülésre hivatkozott. Abban helyes az álláspontja, hogy az átadás-átvételkor fennálló és felismerhető hibák esetében a szavatossági jogok elévülési ideje 6 hónap.
A Ptk. 327. §-ának (1) bekezdése szerint azonban a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása – ideértve az egyezséget is –, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést.
Az említett § (2) bekezdése értelmében az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.
Az elévülés megszakadását eredményezte a felperes 1983. áprilisi igénybejelentése, majd annak 1983 szeptemberében történt megismétlése is, de csak az ugyanazon hibákra.
Azt nem vitatta az I. r. alperes, hogy az igénybejelentéseket megkapta, de arra hivatkozott, hogy a jelen perben érvényesített igény nem mindenben azonos a korábbi igénybejelentésekkel. Erre nézve tehát tisztázni kell a tényállást. Az I. r. alperesnek pontosan meg kell jelölnie, hogy elévülési kifogása mely tételre terjed ki, mely tétel nem szerepelt a felperes korábbi igénybejelentéseiben.
A fentiekre a tényállás tisztázása, az elévülés kérdésének tételekénti vizsgálata szélesebb körű bizonyítás lefolytatását igényli, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. alperes fellebbezésével érintett elévülés okából sérelmezett részében hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az I. r. alperes a 632. és 635. tételnél arra hivatkozott, hogy ugyanezen hibák miatt a felperes az elsőfokú bíróság előtt másik perben már érvényesített szavatossági igényt. E tekintetben sincs tisztázva a tényállás. Meg kell vizsgálni, hogy az I. r. alperes által hivatkozott másik perben érvényesített szavatossági igény azonos-e a fenti két tétel alatti igénnyel. Ugyanazon felek között, ugyanazon jog iránt két per nem lehet folyamatban [Pp. 130. § (1) bek. d) pont]. A felek azonosságát az a körülmény sem zárja ki, ha a másik pert a beruházó indította, mert a nevezett a jelen per felperesének megbízottja. Perfüggőség esetén a korábban indult perben kell érdemi döntést hozni. Jogerős ítélet esetén pedig utóbb a már elbírált jogot egymással szemben nem lehet vitássá tenni.
Minthogy az elsőfokú bíróság a fentiekre nézve sem tisztázta a tényállást, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján e részében is hatályon kívül helyezte, és a per újabb tárgyalását és újabb határozat hozatalát rendelte el. (Legf. Bír. Gf. 30 091/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás