BK BH 1986/347
BK BH 1986/347
1986.09.01.
Testi sértésre irányuló szándék esetén gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés téves megállapítása [Btk. 15. §, 170. §. (2) és (6) bek.].
A városi bíróság a terheltet gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége miatt 2 évre próbára bocsátotta, és egyidejűleg az ellene tartás elmulasztásának vétsége miatt indított eljárást megszüntette.
A városi bíróság által megállapított tényállás lényege a következő:
A büntetlen előéletű, egy kiskorú gyermek eltartására köteles, alkoholista terhelt és a sértett házasságát a bíróság 1981. évben felbontotta, a közös lakás használatára a sértettet jogosította fel, a kiskorú gyermeküket a sértettnél helyezte el, és a terheltet havi 600 forint gyermektartásdíj fizetésére kötelezte.
A házasság felbontása ellenére a terhelt és a sértett 1983-ban együtt élt, életközösségük azonban többször megszakadt.
A terhelt 1984 elejétől tartási kötelezettségét rendszertelenül teljesítette, 4800 forint fizetési hátraléka keletkezett, melyet azonban az eljárás során megfizetett.
A vádbeli napon az ittas állapotban hazaérkező terhelt, valamint a sértett között vita keletkezett, és ennek során a terhelt a sértettet egy ízben fejen ütötte, aki a bal kezére esve a földre zuhant.
A sértett a bántalmazás következtében a fején 8 napon belül gyógyuló zúzódást és enyhe agyrázkódást, valamint a bal keze harmadik ujján négy hét alatt gyógyuló ízületi zúzódást szenvedett. Az utóbbi ún. visszatöréses sérülést az okozta, hogy a sértett keze az elesés közben kemény tárgynak ütközött.
A cselekmény téves minősítése, valamint a terhelt próbára bocsátása miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 170. §-ának (1) bekezdéséből, valamint az e jogszabályhoz fűzött miniszteri indokolásból kitűnően a törvény a szándékos testi sértés egyetlen alapesetét fogalmazza meg: az (1) bekezdésben meghatározott könnyű testi sértést, a (2) bekezdésben írt törvényi tényállás (súlyos testi sértés) a könnyű testi sértés minősített esete.
Az ismertetett rendelkezésekből az következik, hogyha az elkövető szándéka testi sérülés okozására irányul, a bekövetkezett, 8 napon túl gyógyuló sérülés tekintetében azonban csak gondatlanság terheli, a Btk. 15. §-ában írtakra figyelemmel vegyes bűnösségi alakzat jön létre, amely azonban a jogkövetkezmények szempontjából szándékos bűncselekménynek tekintendő.
A megállapított tényállásból kitűnően a terhelt olyan erővel ütötte meg a sértettet, hogy az a fején 8 napon belül, majd a földre esve az ujján 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Ezekből a körülményekből pedig arra kell következtetni, hogy a terhelt szándéka bántalmazásra, testi sérülés okozására irányult. Kétségtelen, hogy a bekövetkezett súlyosabb eredmény, az ún. visszatöréses sérülés tekintetében csak gondatlanság terheli. A kifejtettek miatt azonban cselekménye a Btk. 170. §-ának (2) bekezdésében meghatározott súlyos testi sértés bűntettének minősül.
A cselekmény törvényes minősítésére figyelemmel a terhelttel szemben próbára bocsátás – mivel annak a Btk. 72. §-a (1) bekezdésében írt feltétele hiányzik – nem alkalmazható. A terhelt alkoholista életmódot folytat, cselekményét ittas állapotban, kiskorú gyermeke anyjának sérelmére valósította meg. A hasonló bűncselekmények gyakoriságára is figyelemmel, a hasonló cselekményektől való visszatartása érdekében, a terhelttel szemben a Legfelsőbb Bíróság szabadságvesztést szabott ki, annak végrehajtását azonban a súlyosabb eredményért fennálló gondatlan felelősségére és az egyéb enyhítő körülményekre figyelemmel, a Btk. 89. §-ának (1) bekezdése alapján 1 évi próbaidőre felfüggesztette, mert alaposan feltehető, hogy a büntetés célja a szabadságvesztés végrehajtása nélkül is elérhető.
(B. törv. I. 919/1985. szám)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás