BK BH 1986/352
BK BH 1986/352
1986.09.01.
Közúti veszélyeztetés megállapításának szempontjai [Btk. 186. §, KRESZ 3. § c) pont.].
A városi bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat közúti veszélyeztetés bűntettében és magánlaksértés vétségében.
A lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján a bíróság a következő tényállást állapította meg:
A vádlott a sértett házához ment az általa vezetett mezőgazdasági vontatóval. A vádlott a ház udvarába erőszakkal úgy ment be, hogy a nagy rácsos kapun levő láncot és a lakatot vasfűrésszel levágta. Ezt követően a tulajdonában levő ekét – amely a vagyoni vita tárgya volt – felrakta a traktorjára. Amikor a traktorral az udvarba bement, ekkor érkeztek oda a szomszédok, akik meg akarták akadályozni a vádlottat abban, hogy az elvinni szándékozott tárgyakkal az udvart elhagyja. Ennek érdekében a nagykaput becsukták. L. K-né, Sz. P. és A. M-né kívülről nyomták a behajtott kaput. Az udvaron belül a kapu elé állt L. G. sértett élettársa, K. A-né, aki szintén próbálta megakadályozni a vádlottat abban, hogy a kapunak menjen és az udvart elhagyja. A vádlott azonban rákiáltott hogy menjen onnan, mert „agyontapossa”. A traktort beindítva csúsztatott tengelykapcsolóval megközelítette K-nét mintegy 60-70 cm távolságra, majd itt megállt. Ekkor K-né a traktor elől kilépett. Ezután a vádlott a traktorral hirtelen és nagyobb gázzal megindult. A kaput kívülről tartották, hogy az ki ne nyíljon, L. K-né és A. M-né, középen pedig Sz. P. Ez a kapu rácsos, így a vádlott látta, hogy a kaput kívülről személyek fogják. A vádlott ennek ellenére nekihajtott a kapunak. L. K.-né és A. M.-né elugrottak, Sz. P. azonban ottmaradt az ajtónál és azt fogta. A vádlott az ajtónak a traktorral nekihajtott, a traktor az ajtót maga alá gyűrte. Eközben a kicsapódó ajtó Sz. P-t megütötte. Ezután Sz. P. elesett, a vádlott pedig a járművével az összegörbült ajtón keresztül haladva a helyszínről eltávozott. A sértett házának udvarához egy bekötőút vezet, amely közútnak tekintendő. A közvetlen veszélyhelyzet itt alakult ki.
A bíróság a vádiratban foglaltakkal egyezően a vádlott bűnösségét a Btk. 186. §-ának (1) bekezdésébe ütköző közúti veszélyeztetés bűntettében és a Btk. 176. §-ának (1) bekezdésébe ütköző magánlaksértés vétségében állapította meg.
Megállapította a bíróság azt is, hogy a vádlott elkövette a Sztv. 105. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott rongálás szabálysértését.
A másodfokú bíróság szerint helyesen fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy a vádlott megvalósította a közúti veszélyeztetés bűntettét. Ezt a bűntettet az követi el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más, vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki.
A vádlott szándékosan megszegte a KRESZ 3. §-ának c) pontjában írt azon szabályt, mely kötelezően előírja, hogy aki a közlekedésben részt vesz, kellő figyelemmel és körültekintéssel úgy köteles közlekedni, hogy a személy-, és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.
A vádlott a traktor vezetésekor a közúti közlekedés szabályainak hatálya alatt állt. Nem volt ugyan célja a közvetlen veszélyhelyzet létrehozása, magatartása más célra, az ingóságokkal az udvar elhagyására irányult, ezt a célt azonban csak úgy tudta elérni, amely biztosan és elkerülhetetlenül maga után vonta más testi épségének közvetlen veszélybe hozását, ugyanis személynek a gépjárművel való olyan megközelítése esetén, amikor már reálisan lehet számítani baleset bekövetkezésével, az élet vagy testi épség közvetlen veszélyeztetése mindig fennáll. Az adott esetben az egyenes szándékkal létrehozott veszélyhelyzet teremtésének a megállapítása fel sem merülhet, az eshetőleges szándék azonban megállapítható. (Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1. Bf. 682/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás