BK BH 1986/358
BK BH 1986/358
1986.09.01.
Szabadságvesztés helyett pénzbüntetés kiszabása a társadalomra csekélyebb fokban veszélyes garázdaság elkövetőjével szemben [Btk. 271. § (1) bek., 87. § (2) bek. e) pont].
A városi bíróság a terheltet garázdaság vétsége miatt jogerősen 10 hónapi – fogházban letöltendő – szabadságvesztésre és a közügyektől 1 évi eltiltásra ítélte.
A tényállás lényege szerint az egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodó terheltet a városi bíróság korábban kisebb értékre elkövetett sikkasztás vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta. A próbaidő eredményesen telt el.
A terhelt a vádbeli napon az egyik étteremben szórakozott, melynek során körülbelül 1 liter bort fogyasztott el. Este 9 óra tájban a felszolgálók már nem akarták kiszolgálni a terhelt asztaltársaságát, emiatt szóváltás alakult ki közöttük. Minthogy a személyzet a panaszkönyvet sem volt hajlandó átadni, a terhelt mérgében lerántotta az asztalterítőt, majd megütötte a felszolgálót, aki az ütéstől a földre esett. Az étteremben tartózkodó vendégek a terhelt magatartásán megbotránkoztak, felháborodtak.
A büntetést kiszabó rendelkezés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 83. §-ában megfogalmazott büntetéskiszabási elvek értelmében a büntetést – a Btk. 37. §-ában megjelölt cél elérése érdekében – a törvényben rögzített keretek között akként kell meghatározni, hogy az igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, valamint az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez.
Az adott esetben a terhelt személyének a társadalomra veszélyességét jelentősen mérsékli az a tény, hogy a köznyugalmat sértő, erőszakos magatartását egy – a gyermekszületés megünnepléséhez kapcsolódó – alkalmi italfogyasztás hatása alatt valósította meg.
A terhelt rendezett családi körülmények között él, házastársával közösen egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Eddigi életvezetése, magatartása ellen – eltekintve a korábbi vagyon elleni cselekményétől, amelynek következményeként az alkalmazott intézkedés próbaideje eredményesen telt el – nem esett kifogás alá, a bűncselekmény elkövetését beismerte és megbánta. Mindezek pedig azt jelzik, hogy a terhelt személyében rejlő társadalomra veszélyesség foka is csekélyebb.
A felsoroltakat figyelembe véve a terhelttel szemben kétségkívül büntetés alkalmazására van szükség, ám annak a Btk. 271. §-ának (1) bekezdésében rögzített tételkeretben történő meghatározása az egyéni és az általános visszatartás érdekeihez képest is eltúlzottan szigorú. A terhelt esetében tehát – minthogy a büntetési tételnél enyhébb főbüntetés kiszabásának a Btk. 87. §-a (1) bekezdésében írt kivételes feltételei fennálltak – a szabadságvesztés olyan aránytalanul súlyos joghátrány, amelyet a büntetési cél nem tesz indokolttá. Ennek folytán pedig objektíve törvénysértő a közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása is.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a városi bíróság ítéletének a büntetést kiszabó rendelkezése törvénysértő, ezért a terheltet 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét pedig 100 forintban határozta meg. (B. törv. II. 52/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás