BK BH 1986/362
BK BH 1986/362
1986.09.01.
A folytatólagosság, illetve a bűnhalmazat kérdése orgazdaság esetén [Btk. 326. §, 12. §. (1) és (2) bek.].
A megyei bíróság az I. r. és a II. r. vádlottat 1-1 rendbeli, jelentős értékre, üzletszerűen, folytatólagosan, társtettesként elkövetett orgazdaság bűntette és egyéb bűncselekmények miatt büntette meg.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a cselekményt minősítő részében megváltoztatta és az I. r., valamint a II. r. vádlott cselekményét 2 rb., társtettesként, jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett orgazdaság bűntettének; 1 rb. társtettesként, nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett orgazdaság bűntettének; valamint 1 rb. társtettesként elkövetett orgazdaság vétségének minősítette.
A tényállás lényege a következő.
Az I. r. vádlott az ÁFÉSZ vas-edény boltjának a vezetője volt. Távolléte alatt a helyettesi teendőket időnként a II. r. vádlott látta el. A vasbolt szabadkasszás jellegű kereskedelmi egység volt, ahol az üzlet vezetői a leltárhiány teljes összegéért felelősséggel tartoztak. Az üzletben egyes árukról cikkenkénti kartonrendszert nem vezettek, így az ÁFÉSZ vezetőinek tételes ellenőrzésre nem volt módja. Az I. r. és a II. r. vádlott megállapodott abban, hogy saját jövedelmük emelése és a bolt forgalmának növelése érdekében bűncselekményből származó árukat értékesítés végett felvásárolnak; egyes árucikkeket a hatósági árnál magasabb áron adják el; illetve jogellenes kapcsolatot létesítenek az anyagbeszerzőkön keresztül különböző gazdasági egységek raktárosaival, és azok raktár-többleteit fiktív számlák kiállításával „forintosítják”; az így létrehozott többletet pedig a kasszából kiemelik.
A vasbolt vezetői kihasználva a szabadkasszás jellegből adódó lazább bizonylati fegyelmet és az ellenőrzés hiányosságait, az 1980. márciusa és 1984. márciusa közötti nyolc leltár-időszakban kilenc áruféleségből 2 561 662 forint értékben végeztek árualap nélküli értékesítést, amelyből az idegen áru beszerzése 624 868 forint értékű, míg a fiktív számlázás forint értéke 1 936 794 forint volt.
Az I. r. vádlott 1982. év elején került kapcsolatba a III. r. vádlottal, a megyei állami építőipari vállalat dolgozójával. Ekkori megszervezésükhöz képest az építőipari vállalattól először T. J. gépkocsivezető segítségével elektródákat, valamint vágókorongot szállítottak ki és értékesítettek az üzletben 124 488 forint értékben, majd ugyanebben az évben a IV. r. vádlott gépkocsivezető bevonásával 60 721 forint értékben horganylemezt és más árukat tulajdonítottak el.
A jogellenes kapcsolat kialakulása után a III. r. vádlott közölte az üzlet vezetőivel, hogy a raktár vezetője és árukiadója folyamatosan biztosít az I. r. vádlott részére munkavédelmi kesztyűt, amely keresett árucikk volt. Ekként 1983. év végéig a IV. r. vádlott a III. r. vádlottal és a raktári dolgozókkal együttműködve, szervezetten 2675 db kesztyűt tulajdonítottak el, és azt értékesítették. A társadalmi tulajdonban 203 300 forint kárt okoztak, amely részben – 114 228 forint kivételével – megtérült. A raktárvezető és a kiadó a leltárhiányt a raktári bizonylatok rendszeres meghamisításával tüntette el.
Az I. r. vádlott és helyettese a bűncselekményből származó áruk értékesítése folytán keletkezett többletet rendszeresen kivette a napi forgalmi bevételből, ugyanakkor a lopott áruk megvásárlásakor is részben a bevételből fizették vagy a bolt árukészletével egyenlítették ki azokat. A vádlottak a III. r. vádlott közreműködése folytán 501 853 forint értékben vásároltak árukat 154 600 forint kifizetése mellett.
Az I. és II. r. vádlott egy T. M. nevű személytől 215 926 forint értékben ládapántot vásárolt fel folyamatosan 151 000 forint értékű áru, illetve pénz kiegyenlítésével.
Ezt meghaladóan 1981. évben az I. r. vádlott egy ismeretlen személytől 60 000 forintért 2 q forrasztóónt szerzett be, s ugyanebben az időben egy másik ismeretlen személytől 60 db vágókorongot 1800 forint kifizetése mellett. A vádlottak ekként összesen 367 400 forintot emeltek ki a bolt bevételéből, a felvásárolt áruk értéke pedig 704 215 forint.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy tévedett az elsőfokú bíróság amikor az I. és a II. r. vádlott orgazdaság bűntetteként értékelt cselekményét 1 rendbeli, jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett orgazdaság bűntettének minősítette. A tényállásból egyértelműen kitűnik, hogy a vádlottak haszonszerzés végett folyamatosan ugyan, de más-más alkalommal négy különböző eladótól úgy vásároltak fel árukat, hogy tudtak az áru lopott, illetve sikkasztott, bűncselekményből származó voltáról. A folytatólagos egység az azonos bűncselekmény fogalmi körébe eső, a tényállást külön-külön is megvalósító olyan cselekménysorozat, amelynek meghatározott alanyi és tárgyi feltétele van. Az egységes akaratelhatározás a vádlottak részéről azzal a megállapodással valósult meg, hogy rendszeresen értékesítés végett bűncselekményből származó árukat felvásároltak. A rövid időköz és a többszöri ismétlődés is megállapítható. Az azonos sértett sérelmére elkövetés ismérve azonban nem állapítható meg, holott ezek együttes megléte a folytatólagosság megállapításának feltétele.
Az orgazdaság járulékos jellegű bűncselekmény. Nem kizárt a cselekmény folytatólagos elkövetésének megállapítása olyan esetben, amikor az orgazda rendszeresen anyagi haszonszerzés végett azonos személytől vásárol bűncselekményből származó dolgokat. Ez esetben az orgazda részéről nem szükséges annak ismerete, hogy az alapcselekmény elkövetője hány sértettet károsított meg. Ilyenkor az alapcselekmény elkövetőjével való bűnkapcsolat helyettesíti a folytatólagos egység megállapításának alapját képező azt a feltételt, hogy azonos sértett sérelmére követték el a bűncselekményt. Ebből következik azonban, hogy olyan esetben, amikor az orgazda több személlyel (tolvajjal vagy sikkasztóval) áll bűnkapcsolatban, mint ahogy az adott esetben is négy személytől vásárolt lopásból, csalásból, sikkasztásból származó árut: a sértettek számát a bűnkapcsolatok száma helyettesíti. E cselekménysorozat nem a folytatólagosság keretében, hanem halmazatként kerül elbírálásra.
A kifejtettekre tekintettel az I. és a II. r. vádlott orgazdaságként értékelt cselekményét 2 rendbeli, társtettesként, jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett orgazdaság bűntettének [Btk. 326. § (4) bek. a) pont], a III. r. vádlottól és T. M.-től történt vásárlások esetén: továbbá 1 rb. a Btk. 326. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint minősülő bűntettnek az ismeretlen személytől vásárolt 2 q forrasztóón tekintetében, végül 1 rb. a Btk. 326. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint minősülő, szabálysértési értékre, üzletszerűen elkövetett orgazdaság vétségének minősítette.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy ez utóbbi esetben a szabálysértési értékre elkövetett orgazdaságot az üzletszerűség emeli vétséggé, és minősített esetként csupán a nagyobb értékre elkövetett orgazdaságnál szerepel. Ekként téves az elsőfokú bíróságnak a jelentős érték mellett az üzletszerűen elkövetésnek mint minősítő körülménynek a felhívása. (Legf. Bír. Bf. I. 1226/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás