PK BH 1986/368
PK BH 1986/368
1986.09.01.
A kieső szülő helyén, annak házastársa ági öröklésre nem jogosult [Ptk. 612. § (1) és (3) bek.].
Az 1983-ban meghalt ifj. D. I. örökhagyó tulajdona volt – az ingatlan-nyilvántartási adatok szerint – a K-n Liszt Ferenc utca 8. szám alatt 1963-ban OTP-hitel igénybevételével épült házingatlan, amelynek tulajdonát a közjegyző törvényes öröklés jogcímén az örökhagyó túlélő házastársának, az alperesnek adta át.
A felperes (az örökhagyó anyja) az ingatlan 2/3 részére – annak ági vagyoni jellegét állítva – tulajdoni igényt érvényesített. Előadása szerint az örökhagyó az ingatlan tulajdonjogát az ő és az 1978-ban elhunyt férje ajándékozása révén, vagyis ingyenesen szerezte meg, annak 2/3-ára ezért az ági öröklés szabályai irányadók.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint az ingatlant nem a felperes és a házastársa, hanem az örökhagyó (az alperes néhai férje) a saját keresményéből vásárolta, és az OTP törlesztő részleteket is részben az örökhagyó, az 1968-ban kötött házasság után pedig már ketten, vagyis ő és az örökhagyó a házassági közös vagyonból egyenlítették ki.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az ingatlan 2/3 részét ági öröklés jogcímén a felperes, 1/3 részét pedig szerzeményi vagyon címén az alperes szerezte meg. A fennálló OTP-tartozás felől úgy határozott, hogy azt a felek a megállapított tulajdoni arányaiknak megfelelően kötelesek megfizetni. Egyben megállapította, hogy az alperest az ingatlanon özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg, és rendelkezett a felek tulajdonjogának bejegyeztetéséről is. Ítéletének indokolása szerint a felperes megfelelően bizonyította, hogy az ingatlan előtörlesztését és a hitel törlesztő részleteit 1978-ig ő és néhai férje fizette, ezért a feltárt bizonyítékok számbavételével kialakított szakvélemény adataira figyelemmel őt az ingatlan 2/3 tulajdona ági vagyon jogcímén illeti meg.
A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet a per főtárgya tekintetében azzal a módosítással hagyta helyben, hogy az alperest az ingatlanon utóbb kötött új házassága folytán – özvegyi haszonélvezeti jog nem illeti meg. Egyben az alperes tulajdonszerzésének jogcímét öröklésre és házastársi közös szerzésre módosította.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 612. §-ának (1) bekezdése szerint a szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén leszármazói a törvényes öröklés általános szabályai szerint örökölnek. A (3) bekezdés értelmében pedig ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.
A perbeli esetben a helyesen megállapított tényállás szerint az örökhagyó az ingatlan 2/3 részét a szüleinek (a felperesnek és néhai férjének) ingyenes juttatása révén szerezte meg. Ennélfogva az ingatlan 1/3 részben anyai, 1/3 részben apai ági vagyon. Minthogy az ági vagyon arra az ágra, illetőleg addig a személyig száll vissza, ahonnan az eredt, az örökhagyó korábban (1978-ban) meghalt apjáról hárult vagyonrészben, vagyis az ingatlan 1/3 részében az apa leszármazói (az örökhagyó esetleges testvére, illetőleg annak esetleges leszármazói) jogosultak örökölni. Ha azonban az apának mint az adott esetben – más leszármazója nem maradt, nincs ági örökös és az apai ági vagyon elveszti ági jellegét, abban tehát a törvényes öröklés általános rendje szerint a túlélő házastárs jogosult örökölni. Az ezzel ellentétes ítéleti döntés ezért törvénysértő.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekre tekintettel az óvással támadott jogerős ítéletet a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az első fokú ítéletet a Ptk. 612. §-ának (3) bekezdése, valamint a Csjt. 27. §-ának (1), illetőleg 31. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, megállapította, hogy az ingatlanból a felperest ági öröklés jogcímén – haszonélvezeti jogtól mentesen – 2/6, az alperest törvényes öröklés jogcímén 3/6, házastársi közös szerzés jogcímén 1/6, összesen 4/6 rész illeti meg.
A felek az ingatlant még terhelő OTP-tartozás további törlesztésével kapcsolatos kötelezettségeiket a tulajdonjog változásához képest a pénzintézettel leendő külön megállapodással jogosultak rendezni. E vonatkozásban a bíróság döntési hatásköre – a pénzügyi szerződés sajátos jellege folytán – nem terjed ki. A Legfelsőbb Bíróság ezért az első fokú ítéletnek az ingatlanon fennálló OTP-tartozás törlesztésére vonatkozó rendelkezését mellőzte. (P. törv. II. 20 043/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás