PK BH 1986/372
PK BH 1986/372
1986.09.01.
I. Ha a jogosult külföldi állampolgár úgy a közjegyzőnek a tájékoztatás megadásánál fokozott körültekintéssel kell eljárnia [6/1958. (VII. 4.) IM sz. r. (He.) 50. § (1) bek., 52. § (3) bek.].
II. Nem szükséges, hogy a haszonélvezeti jog megváltása kérdésében a felek között egyetértés legyen. Bármelyik jogosult egyoldalú kérelme alapján jogi lehetőség van a haszonélvezet megváltására [Ptk. 616. § (3) bek.; PK 84. sz.; He. 72/C. §].
III. Készpénz esetén a haszonélvezeti jog a kamatok szedésének jogát biztosítja a túlélő házastársnak. Ilyen esetben az a helyes eljárás, ha a közjegyző elrendeli a belföldit illető készpénz fenntartásos takarékbetétkönyvben való elhelyezését, a külföldi örököst megillető összeget pedig zárolt számlán helyezi el [1/1974. (I. 17.) PM sz. r. 7. §].
B. J. örökhagyó 1982. augusztus 31-én végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt. Törvényes örököse első házasságából származó fia: ifj. B. J., továbbá második házasságából származó kiskorú leánya: M. B., míg az örökhagyó túlélő házastársát: A. B-t özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg. Az örökhagyó túlélő házastársa NDK állampolgár, aki az örökhagyó kiskorú leányával együtt a Német Demokratikus Köztársaságban él.
Az örökhagyó hagyatékához tartozott az OTP Vésztői Fiókjánál csekkszámlán vezetett 39 840 forint, továbbá az ugyanott váltott takarékbetétkönyvben elhelyezett 600 forint betéti összeg.
A hagyatéki eljárásban az örökhagyó fia „kérte, hogy a túlélő házastárs az ő részén fennálló özvegyi jogáról mondjon le, és ennek fejében hajlandó a törvény által előírt összeget átengedni”. A közjegyző a haszonélvezeti jog megváltására irányuló kérelemre tekintettel felhívta a túlélő házastársat, hogy nyilatkozzék: hajlandó-e hozzájárulni az özvegyi haszonélvezeti jog megváltásához, egyben röviden tájékoztatta őt az özvegyi haszonélvezeti jog, illetőleg a megváltás alapvető szabályairól. A túlélő házastárs írásban a következő nyilatkozatot tette: „Amint leveléből olvastam, az éves kamatokról van szó. Szeretnék mindent megoldani, mert többé nem megyünk Magyarországra.”. Ezt követően a közjegyző helyett eljáró városi bírósági elnök a 27. sorszámú teljes hatályú hagyatékátadó végzéssel az örökhagyó hagyatékát egymás között egyenlő részekben az örökhagyó két gyermekének adta át a túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten.
A jogerős hagyatékátadó végzés, valamint a 31. sorszámú végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
1. A hagyatéki eljárásról szóló módosított 6/1958. (VII. 4.) IM. számú rendelet (He.) 50. §-ának (1) bekezdése értelmében a hagyatéki tárgyalás alapján a hagyaték átadása kérdésében a tényállást hivatalból kell megállapítani.
A He. 52. §-ának (3) bekezdése pedig kimondja, hogy a közjegyző köteles a feleknek a felmerülő jogi kérdésekben útbaigazítást adni és gondoskodni arról, hogy a felek a tárgyaláson nyilatkozataikat azok jogkövetkezményeinek teljes ismeretében tegyék meg.
Az adott esetben az özvegyi haszonélvezeti jog jogosultja külföldi állampolgár, aki a magyar jognak az öröklésre vonatkozó szabályait nyilvánvalóan nem ismeri. A közjegyzőnek tehát a tájékoztatás megadásánál fokozott körültekintéssel kell eljárnia, és olyan módon kell útbaigazítást adnia, hogy a fél a nyilatkozatát valóban a jogkövetkezmények ismeretében tegye meg. Ez azonban az adott esetben nem történt meg. A közjegyző rövid tájékoztatására adott írásbeli nyilatkozatból kitűnően a túlélő házastárs nem értette meg a felhívás tartalmát, illetőleg félreértette azt, és a közjegyző felhívására valójában érdemi választ nem is adott.
Ilyen esetben a közjegyző akkor jár el helyesen, ha a túlélő házastárs részére ismételten részletesebb tájékoztatást ad az özvegyi haszonélvezeti jog tartalmáról, illetőleg a megváltás lényeges szabályairól, és ezek ismeretében hívja fel újabb nyilatkozattételre a felet. Enélkül az özvegyi haszonélvezeti jog kérdésében nem lehet megalapozott döntést hozni.
2. Téves azonban az az álláspont is, amely az özvegyi haszonélvezeti jog megváltásának kérdésében külön döntés nélkül a hagyaték átadására jogi lehetőséget látott.
A Ptk. 616. §-ának (3) bekezdése értelmében a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik. Nem szükséges tehát, hogy a megváltás kérdésében egyetértés legyen a felek között, bármelyik jogosult egyoldalú kérelme alapján jogi lehetőség van a haszonélvezet megváltására – feltéve, hogy az nem sérti a haszonélvező vagy az örökösök jogos és méltányos érdekeit (PK 84. sz. állásfoglalás I. pontja).
A haszonélvezeti jog megváltásával kapcsolatos eljárás szabályait a He. 72/A–72/D. §-ai tartalmazzák.
A He. 72/C. §-a szerint, ha a túlélő házastárs és a törvényes örökösök között a haszonélvezeti jog megváltása tárgyában egyezség jön létre, a közjegyző eljárására a He. 53. §-ának rendelkezései irányadóak. A közjegyzőnek tehát külön alakszerű végzést nem kell hoznia, hanem a hagyatékot az egyezségre is figyelemmel az általános szabályok szerint adja át.
Egyezség hiányában, ha az örökösök között öröklési jogi vita nincs, a közjegyző a megváltás kérdésében külön végzéssel dönt. Ilyen esetben a hagyatékot csak a külön végzés jogerőre emelkedése után lehet átadni [He. 72/C. § (2) bekezdés].
Az adott esetben tehát, amennyiben a túlélő házastárs és B. J. törvényes örökös között a haszonélvezeti jog megváltása tárgyában egyezség nem jön létre, a törvényes örökös kérelmére a megváltás kérdésében külön végzéssel kell dönteni. Arra azonban nincs jogi lehetőség, hogy a közjegyző a kérelmet érdemi döntés nélkül figyelmen kívül hagyja, és a hagyatékot a törvényes öröklés rendje szerint haszonélvezeti joggal terhelten adja át a törvényes örökösöknek.
3. Végül törvénysértő a hagyatékátadó végzésnek, illetőleg a 31. sorszámú végzésnek az a rendelkezése, amely az összesen 40 440 forint hagyatéki összegnek a törvényes örökösök részére történő kifizetésére jogi lehetőséget látott.
Készpénz esetében a haszonélvezeti jog a kamatok szedésének jogát biztosítja a túlélő házastársnak. Ilyen esetben az a helyes eljárás, ha a közjegyző elrendeli a készpénz fenntartásos takarékbetétkönyvben való elhelyezését. Ilyenkor kedvezményezettként az örököst kell a betétkönyvben megjelölni. A haszonélvezeti jog fennállása alatt azonban az örökös csak a haszonélvező hozzájárulásával rendelkezhet a betéti összeggel. A haszonélvezőt viszont csak a betéti összeg kamatai illetik meg, erről azonban az örökös hozzájárulása nélkül is rendelkezhet.
Abban az esetben tehát, ha az özvegyi haszonélvezeti jog megváltására bármilyen okból nem került sor, a közjegyző akkor jár el helyesen, ha a belföldi örököst – ifj. B. J.-t – megillető örökrész (vagyis a hagyatéki összeg fele) tekintetében a fentiek szerint rendelkezik. A külföldi örököst – kk. M. B.-ot – megillető hagyatéki összeget pedig a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. sz. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában megjelent 1/1974. (I. 17.) PM sz. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése értelmében zárolt számlán helyezi el azzal, hogy a túlélő házastársat ezen az összegen is özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az óvással támadott jogerős végzéseket a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 594/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás