MK BH 1986/388
MK BH 1986/388
1986.09.01.
Ha a magtáros munkakörben foglalkoztatott termelőszövetkezeti tag a kezelésére bízott terményekből lop, ezzel olyan súlyos fegyelmi vétséget követ el, amellyel a legsúlyosabb fegyelmi büntetés, a kizárás akkor is arányban van, ha a cselekményét nem vitte teljesen véghez, az kísérleti szakban – rajta kívül eső okból – abbamaradt (1967. évi III. tv. 75. §).
A felperes 1978. február 16-tól alkalmazottja, 1981-től tagja volt az alperes termelőszövetkezetnek. 1981-től baromfigondozó, majd rehabilitációs intézkedéssel magtáros munkakörben dolgozott.
Az alperes elnöke az 1985. március 29. napján hozott határozatával kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A következőket rótta a terhére.
1984. december 22-én este a munkahelyén kb. 15 kg csirketápot helyezett el egy nejlonzacskóba, és azt elrejtette a magtár északi falánál, majd a zsákot a telepen levő iroda északi falához helyezte azzal a szándékkal, hogy onnan könnyebben ki tudja vinni a telepről. Ezt a szándékát az is bizonyítja, hogy a Sz. L. gépkocsivezető által vezetett járművel akart a lakására menni, a gépkocsival azonban azért nem ment, mert a tápot nem tudta eltulajdonítani.
Súlyosító körülmény a felperes által betöltött munkakör, mert jelentős mennyiségű termény forgalmát ellenőrzi, és részt vesz a terménynek a tagok részére való kiadásában is.
Az eltulajdonítást előre eltervezte, azt határozottan végre akarta hajtani, mert a zárt magtárból a tápot kivitte, ezért azzal már maga rendelkezett. Visszaélt a vezetőség bizalmával, a rehabilitációs eljárással, amelynek eredményeként jó kereseti lehetőséggel járó munkabeosztást kapott.
A felperesnek a fegyelmi büntetés mérséklésére irányuló kérelmét a szövetkezeti döntőbizottság a határozatával elutasította, amelynek megváltoztatása érdekében keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. Ebben – amint azt a fegyelmi eljárás során is tette – elismerte a táppal kapcsolatos eltulajdonítási szándékát. Határozottan állította, hogy saját beismerése alapján derítette fel az esetet, és az alperes ezt nem értékelte enyhítő körülményként.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megváltoztatta a döntőbizottság határozatát, és a kizárás fegyelmi büntetést szigorú megrovás büntetésre mérsékelte. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 4519 forint munkadíjat.
Az ítélet indokolásának lényege szerint a felperes a terhére rótt fegyelmi vétséget elkövette. Az elkövető kiléte viszont csak akkor vált ismertté, amikor a felperes 1985. január 25-én személyesen közölte az állattenyésztési főágazat-vezetővel az eltulajdonítás szándékát, mert „nem bírta tovább idegekkel”. Őszintén feltárta a tényeket, cselekedetét megbánta. Tényfeltáró vallomása nélkül az elkövető kilétét az alperes nem tudta volna felderíteni. Az általános nevelési célok indokolják az enyhébb fegyelmi büntetés alkalmazását.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság jogerős ítéletével lényegében helytálló indokai alapján hagyta helyben a munkaügyi bíróság ítéletét.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Helytálló a munkaügyi bíróságnak az az álláspontja, hogy a felperes a terhére rótt fegyelmi vétséget elkövette.
A fegyelmi vétség súlyára és az enyhítő körülményre tekintettel azonban alaptalanul mérsékelte az alperes által kiszabott fegyelmi büntetést.
A munkaügyi bíróság nem tulajdonított megfelelő jelentőséget annak, hogy a felperes a munkája befejezése után a Sz. L. gépkocsivezető által vezetett járművön akart hazatérni a lakására, és nem a menetrend szerint induló autóbusszal. A személygépkocsit akarta felhasználni az eltulajdonított csirketáp szállítására is.
A táp eltulajdonítása időpontjában egyedül dolgozott a magtárban, és ekkor helyezte el a tápos zsákot a magtár sarkához, majd azt elvitte onnan, máshol rejtette el, sőt fóliával is lefedte. Az elrejtett csirketápot azért nem tudta elvinni, mert Sz. L. gépkocsivezető más irányú szállítási munkái miatt nem ment érte a magtárhoz. A tápos zsák elhelyezése ügyében az alperes kereste az elkövetőt, és M. M.-re terelődött a gyanú. Ekkor jelentkezett a felperes, és ismerte el az eltulajdonítási szándékát.
Összefoglalva: a felperes csak azért nem tudta elvinni a tápot az alperes telepéről, mert nem volt erre alkalmas jármű.
A Legfelsőbb Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett vétkes kötelezettségszegés súlyos fegyelmi vétség, és azzal általában a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása van arányban.
Az eljárt bíróságok ezt a nevelési és büntetési célokkal összhangban álló szempontot figyelmen kívül hagyták, túlzott jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy a felperes a tett elkövetését beismerte, és feltáró vallomást tett. Ezt a felperes lényegében már akkor tette, amikor az alperes a tettest kereste, és cselekményével munkatársát keverte gyanúba.
A cselekmény megítélésénél nincs különösebb jelentősége annak, hogy az eltulajdonítani kívánt táp értéke nem nagy.
Ugyanakkor nyomatékkal kell értékelni, hogy bizalmi munkakört töltött be, kötelessége lett volna a raktári lopásokat megakadályozni, minthogy az alperesnél a hasonló cselekmények elszaporodtak. Ezért a kizárás fegyelmi büntetés áll arányban a fegyelmi vétséggel. (M. törv. II. 10 041/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás