MK BH 1986/391
MK BH 1986/391
1986.09.01.
Ha a társadalombiztosítási határozat megtámadása iránti per első tárgyalását a felperes mulasztotta el, a munkaügyi bíróság a pert csak az alperes kérelmére szüntetheti meg [Pp. 136. § (1) bek., 157. § d) pont, 159. § (1) bek., 324., 341. §].
Az alperes társadalombiztosítási szerv a felperes B. R. nevű dolgozójának halláskárosodása miatt baleseti járadékot állapított meg a dolgozó részére, majd a felperes ellen az 1975. évi II. törvény 108. §-a alapján fizetési meghagyást bocsátott ki. Ebben a felperest a baleseti járadék két évi átalányösszegének, 23 904 forintnak megtérítésére kötelezte.
A felperes a fizetési meghagyás ellen – annak hatályon kívül helyezése érdekében – keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz. A keresetlevelében előadta, hogy a szóban levő dolgozója kézi műhelyben dolgozik, ahol nincs zaj, így halláskárosodása a munkahelyével nem hozható okozati összefüggésbe.
A per 1985. április 12-én tartott első tárgyalására a bíróság megidézte a feleket, a felperes képviselője azonban a tárgyaláson nem jelent meg, az idézését tanúsító kézbesítési bizonyítvány (tértivevény) sem érkezett vissza a tárgyalás napjáig. Ekkor a bíróság végzést hozott, amelyben úgy rendelkezett, hogy további rendelkezését a „vétív” visszaérkezésétől függően teszi meg.
Időközben a bírósághoz megérkezett az idézés átvételét igazoló tértivevény.
Ezután a bíróság 1985. április 29-én végzést hozott, amelyben a pert a Pp. 157. §-ának d) pontja alapján megszüntette. A végzés indokai szerint a felperes az első tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, nem kérte a tárgyalásnak távollétében történő megtartását, az alperes pedig a per megszüntetését kérte. Ezért a bíróság az alperes kérelmének megfelelően határozott.
A munkaügyi bíróság végzése ellen a felek nem fellebbeztek, a felperes sem terjesztett elő igazolási kérelmet, így a végzés jogerőre emelkedett.
A munkaügyi bíróság jogerős végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 136. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az első tárgyalást a felperes mulasztja el, és megelőzőleg nem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, a bíróság az alperes kérelmére a pert megszünteti. A Pp. 159. §-ának (1) bekezdése is hangsúlyozza, hogy ha az első tárgyalást a felperes mulasztotta el, a 157. § d) pontja alapján a pert csak az alperes kérelmére lehet megszüntetni. Ezeket a rendelkezéseket a Pp. 324. és 341. §-a értelmében a társadalombiztosítási határozat megtámadása iránt indított perekben is alkalmazni kell.
Az adott esetben az alperes nem terjesztett elő a per megszüntetésére irányuló kérelmet. Az 1985. április 12-én tartott tárgyaláson csupán azt kérte a bíróságtól, hogy „a vétív visszaérkezése után a vétívtől függően rendelkezzen további intézkedés iránt”.
A per megszüntetésére irányuló kérelem hiányában a munkaügyi bíróság törvénysértően szüntette meg a pert. (M. törv. I. 10 271/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás