MK BH 1986/40
MK BH 1986/40
1986.01.01.
Felvásárló vállalatnak az egységbe beosztott dolgozóit az ott tárolt, feldolgozott és csomagolt termékekben és terményekben keletkezett hiányért leltárfelelősség terheli [2/1968. (I. 16.) Korm. sz. r. 7. §, 9. § (2) bek.; 8/1969. (VI. 12.) BkM sz. r. 1. §].
Az I. rendű alperes telepvezető raktáros, a II. rendű alperes raktáros a felperes vegyesárucikk raktárában.
Az alperesek az általuk 1983. augusztus 2-án aláírt nyilatkozatban tudomásul vették, hogy a felperes a 8/1969. (VI. 12.) BkM számú és a 4/1970. (III. 8.) BkM számú rendelet alapján irányadó 2/1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet 7. §-ában meghatározott hátrányos jogkövetkezményeket alkalmazhatja velük szemben, ha a normalizált hiányt meghaladó leltárhiánnyal számolnak el.
A felperes igazgatója az 1984. szeptember 6-án hozott határozatával az alperesek és F. I.-né brigádvezető 1984. évi részesedését 109 986 forint erejéig megvonta. Intézkedését azzal indokolta, hogy a raktárban az 1983. augusztus 1-jétől 1984. július 17-ig tartó leltáridőszakban 14 173 kg, 447 395 forint értékű hiány keletkezett szárazbabból. A leltárhiány okainak megállapítására elrendelt vizsgálati adatok alapján jogosnak találta az alpereseknek az 1983. augusztusi nyitókészlettel kapcsolatos kifogását, mert a raktárban maradt szárazbab nedvességtartalma eltért a szabvány szerinti mértéktől. Ezen az alapon jóváírt 9017 kg-ot. A leltáridőszakban beérkezett 294 846 kg szemesbab tárolási, feldolgozási veszteségére – 0,5% káló elszámolása után – 1474 kg-ot írt jóvá, tisztítási veszteség címén 197 kg-ot. Ehhez képest a végleges hiány 3485 kg. A 31,56 Ft/kg egységár alapulvételével a hiány összege 109 986 forint.
Az alperesek és F. I.-né kérelme alapján eljárt munkaügyi döntőbizottság a határozatával mentesítette az alpereseket és F. I.-nét a leltárhiányhoz fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
A felperes a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatása érdekében keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, és ebben határozatának az I. és II. rendű alperesre vonatkozó része hatályban tartását kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a keresetet.
Tényként állapította meg, hogy a szóban levő egység nem raktár és nem kereskedelmi egység. Az alperesek által vezetett, illetve kezelt telep a felperes által felvásárolt babot, borsót, lencsét, mákot stb. tárolja, tisztítja és automata gépekkel kiskereskedelmi árusításra alkalmas csomagolásban kiszállítja. A nyersáru beérkezésekor cikkcsoportonkénti értékben és súlyban veszik át az alperesek a terményt, a becsomagolt áru kiszállításakor az elvitt értékben történik meg a jóváírás.
A vagyonmegállapító leltárnál a telep egész áru- és göngyölegkészletét számba veszik, a tárolási, a tisztítási és csomagolási veszteség levonása után fennmaradó hiányt kezeli a felperes leltárhiányként.
A 2/1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet (R.) 7. §-ában foglalt szabály szerint a leltárhiányhoz fűződő hátrányos jogkövetkezményeket csak a szoros elszámolású kereskedelmi és vendéglátó egységek dolgozóival szemben lehet alkalmazni. A perbeli egység nem tartozik ebbe a kategóriába, ezért a felperes tévesen alkalmazta az R. rendelkezéseit. Ennélfogva a leltárhiány okait nem is kellett vizsgálni, mert a felperes által tévesen alkalmazott jogszabály önmagában megalapozza az alperesek mentesítését a leltárhiányhoz fűződő hátrányos következmények alól.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A munkaügyi bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperesek által vezetett, illetve kezelt egység tárolást és feldolgozói tevékenységet végez. Tévedett azonban, amikor ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az egységben tárolt terményben keletkezett hiány nem leltárhiány, és ezért a leltárhiányhoz fűződő hátrányos jogkövetkezmények nem vonatkoznak a dolgozókra.
A felvásárló vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak leltárhiányért való anyagi felelősségéről szóló, 4/1970. (III. 8.) BkM számú rendelettel módosított 8/1969. (VI. 12.) BkM számú rendelet (Vhr.) 1. §-ának (1) bekezdése szerint a felvásárló vállalatok és szövetkezetek felvásárlást, valamint tárolást és a tárolt áru változatlan értékesítését végző, továbbá feldolgozói tevékenységet folytató egységeit a könyvszerinti készlet és a leltárkészlet értékének egybevetése vagy a mennyiségi nyilvántartás adatainak alapulvételével kell elszámoltatni. A kompenzálás szabályait ez utóbbi esetben a vállalat igazgatója (szerv vezetője) állapítja meg.
A felperes felvásárló szövetkezeti vállalat a felvásárolt árut, terményt bizonylattal adja át a raktárnak, amelyen feltünteti az áru mennyiségét és minőségét. A raktár a beérkezett árut bevételezi, és azt vagy változatlan vagy megtisztított és csomagolt állapotban adja ki.
A belkereskedelmi miniszter a már említett jogszabályt a 2/1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet (R.) 9. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján tette közzé.
A szóban levő egység – a per adatai szerint – a Vhr. 1. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egység. Erre figyelemmel leltárhiány esetén az R. 7. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
A felperes tehát a jogszabályra figyelemmel helytállóan alkalmazta az alperesekkel szemben a leltárhiányhoz fűződő hátrányos jogkövetkezményeket.
A munkaügyi bíróságnak erre tekintettel a jogvitát érdemben kell elbírálnia.
Az alperesek védekezésében foglaltak figyelembevételével vizsgálni kell a leltárhiány összegét, annak okait. (M. törv. II. 10 091/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás