• Tartalom

BK BH 1986/407

BK BH 1986/407

1986.10.01.
A fellebbezés elkésettségének a megítélése során csak a posta által továbbítható küldemény vehető figyelembe [Be. 109. § (4) bek., 243. § (1) és (3) bek., 247. § (1) bek.].
A városi bíróság a vádlottat a január 14. napján kelt ítéletével súlyos testi sértés bűntette és 2 rb. tartás elmulasztásának vétsége miatt – mint többszörös visszaesőt – halmazati büntetésül 2 évi szabadságvesztésre ítélte.
Az elítélt az ítélet kihirdetését követően a tanács elnökének kérdésére úgy nyilatkozott, hogy háromnapi határidőt tart fenn a fellebbezésének esetleges bejelentésére.
Az elítélt ennek ellenére a városi bírósághoz benyújtott fellebbezését – a postai bélyegző alapján megállapíthatóan – január 20. napján adta postára, és az másnap érkezett a bíróságra.
Az elítélt fellebbezése elkésett, így azt a bíróság a Be. 247. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen bejelentett fellebbezésében a vádlott azt kívánta igazolni, hogy fellebbezését törvényes határidőben, a 3 napon belül adta postára. Ennek igazolására borítékot csatolt, amelyet a posta „Cím elégtelen” jelzéssel részére visszaküldött. A borítékon ugyanis címzettként csupán az került rögzítésre, hogy Szigetvár, 2. B. 346/1985. Hivatkozott arra is, hogy időhiány miatt testvérét kérte meg fellebbezésének postára adására.
A fellebbezésben írt indokok nem voltak elfogadhatók. A Be. 243. §-ának (1) bekezdésben írtak szerint a fellebbezés bejelentésére engedélyezett 3 napos határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye, a vádlott fellebbezése pedig 3 nap eltelte után került a postán feladásra, következésképpen az elkésett.
Eldöntendő volt az, hogy a csatolt boríték, illetve az abban levő fellebbezés – amelyet január 16. napján adtak postára – joghatályos fellebbezésnek tekinthető-e.
A másodfokú bíróság ezt a kérdést nemlegesen döntötte el. A Be. 243. §-ának (3) bekezdése értelmében a nem az ítélet kihirdetésekor bejelentett fellebbezést az elsőfokú bíróságnál kell jegyzőkönyvbe mondani vagy írásban benyújtani, illetve a bíróság címére postán megküldeni. A Be. 109. §-ának (4) bekezdése értelmében a beadvány, így a fellebbezés is a határidő utolsó napján is még postára adható. A küldemény postára adásának azonban megvannak a formai kellékei. Így többek között a küldeményeken a címzettet fel kell tüntetni. Miután az adott esetben a fellebbezést tartalmazó levélen a címzett, tehát a városi bíróság feltüntetése nem történt meg, a kellékhiányos küldeményt a posta nem továbbította, azt visszaküldte a feladónak.
A bíróságnak így nem áll módjában annak megállapítása sem, hogy a kellékhiányos beadványnak ténylegesen mi volt a tartalma.
A fentieken túlmenően minden magyar állampolgártól, így a vádlottól is elvárható, hogy amennyiben a törvényben biztosított jogával élni kíván, úgy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a küldeménye a postai előírásnak megfeleljen.
A vádlott más személyt bízott meg azzal, hogy a fellebbezéseket postai úton továbbítsa, de nem járt el megfelelő gondossággal a címzést illetően. A fellebbezés pedig csak akkor tekinthető kellő határidőn belül postára adottnak, ha a küldemény a megfelelő hatósághoz továbbítható.
Mindezekre figyelemmel a vádlottnak a fellebbezés bejelentésére nyitva álló határidőn belül postára adott és a részére visszaküldött beadványa nem tekinthető joghatályos fellebbezésnek. Utalni kell arra, hogy ellenkező álláspont esetén az ítélet jogerejét illetően nemkívánatos jogbizonytalanság keletkezhetne.
Helyesen járt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottnak a január 20. napján postára feladott fellebbezését elkésettség okából elutasította. (Baranya Megyei Bíróság 2. Bf. 196/1986. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére