PK BH 1986/414
PK BH 1986/414
1986.10.01.
Azokat az eseteket, amikor a közös tulajdon megszüntetése a többi tulajdonostárs jogait vagy törvényes érdekeit sérti, nem lehet kimerítően felsorolni. Ilyen lehet az, hogy valaki megszerzi a közös tulajdonban álló ingatlan egy hányadát, és rövidesen a közös tulajdon megszüntetése iránti perrel lép fel az anyagilag jóval erőtlenebb, magához váltásra fel sem készült bentlakó tulajdonostárssal szemben (Ptk. 147., 148. §; PK 10. sz. III. pontja).
A perbeli gy.-i „hétvégi ház, udvar és kert az Üdülősor út 26. szám alatt” elnevezésű ingatlannak a felperes 2/20-ad, az I–II. r. alperesek 4/20-4/20-ad, a III–IV. r. alperesek 5/20-5/20-ad részbeni tulajdonosai. A felperes 2/20-ad tulajdoni illetőségét a III–IV. r. alperesek haszonélvezeti joga terheli.
A felperes 2/20-ad tulajdoni illetőségét 1985-ben ajándékozás jogcímén szerezte meg szüleitől, a III–IV. r. alperesektől. Az I–II. r. alperesek tulajdoni illetőségüket az 1968. május 21. napján kelt adásvételi szerződéssel szerezték, mely szerződésben pontosan rögzítették, hogy a közös tulajdonú ingatlannak mely részei kerülnek kizárólagos használatukba.
A III. és IV. r. alperesek 1970-ben vásároltak a perbeli ingatlan őket illető részét, abba be is költöztek. Az ingatlanukat lakóingatlanként használják.
A peres felek közös tulajdonú ingatlanukat egymástól elkülönítve, kerítéssel, utcai kis- és nagykapuval ellátottan használják.
A felperes szüleivel, a III–IV. r. alperesekkel lakik az elkülönített ingatlanban, amelynek földszinti és emeleti része van. A földszinti rész az udvarról a közlekedőbe nyílik, és a közlekedőből nyílnak az alábbi helyiségek: egy szoba, egy konyha, egy fürdőszoba és egy kisszoba. Az emeleti rész három szoba és egy terasz helyiségből áll. A felperes és a III–IV. r. alperes a rendelkezésükre álló szobákból két szobát üdültetés céljából hasznosítják.
Az I-II. r. alperesek 82, ill. 77 évesek, akik a közös tulajdonú ingatlanban levő közlekedő, egy szoba, egy tároló, mosdó és szobaként használt konyha helyiséget főleg nyári időszakban pihenésre használják. Az I–II. r. alperesek nyugdíjasok.
A felperes keresetében az I–II. r. alperesekkel közös tulajdonban álló ingatlan közös tulajdonának megszüntetését kérte oly módon, hogy hajlandó volt az I–II. r. alperesek tulajdoni illetőségét beköltözhető állapotban 300 000 Ft, lakott állapotban 150 000 Ft megváltási ár fejében magához váltani. A közös tulajdon megszüntetését azért kérte, mert házasságkötés előtt áll, és leszerelését követően a perbeli ingatlanban kíván lakni házastársával együtt.
Az I–II. r. alperesek a felperes kereseti kérelmének elutasítását kérték. Hivatkoztak a Legfelsőbb Bíróság 10. sz. állásfoglalása III. pontjában foglaltakra, mely szerint a felperes a közös tulajdon megszüntetésével visszaélésszerűen kívánja a jogát gyakorolni.
A III-IV. r. alperesek a felperes kereseti kérelmének teljesítését nem ellenezték.
A Ptk. 147. §-a értelmében a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. A fő szabály tehát az, hogy a közös tulajdont bármelyik tulajdonostárs keresete alapján a bíróságnak – ha csak lehetséges – meg kell szüntetnie. Vannak azonban esetek, amikor az ítélkezési gyakorlat által kialakított szempontok szerint a közös tulajdon megszüntetését mellőzni kell.
A PK 10. sz. állásfoglalás III. pontja szerint a közös tulajdon megszüntetésének nem lehet akadálya az, ha valamelyik fél az idő alkalmatlanságára hivatkozik, egyéb körülmények azonban a kereset elutasítását eredményezhetik. A kereset elutasítására általában akkor kerülhet sor, ha a közös tulajdon megszüntetése a többi tulajdonostárs kárára vagy jogos érdekeinek sérelmére történne.
Azokat az eseteket, amikor a közös tulajdon megszüntetése a többi tulajdonostárs jogait vagy törvényes érdekeit sérti, nem lehet kimerítően felsorolni. Ilyen lehet pl. az, hogy valaki megszerzi a közös tulajdonban álló ingatlan egy hányadát, és rövidesen a közös tulajdon megszüntetése iránti perrel lép fel az anyagilag jóval erőtlenebb, magához váltásra fel sem készült bentlakó tulajdonostárssal szemben. Így járt el a felperes, amikor néhány hónappal ezelőtt megszerzett résztulajdonjoga alapján lépett fel az I–II. r. alperesekkel szemben, kérve a közös tulajdon megszüntetését. A felperes arra hivatkozott, hogy az I–II. r. alperesek által lakott lakrészre azért van szüksége, mert házasságkötés előtt áll, és feleségével a perbeli ingatlanban kíván lakni. Mindennek azonban ellentmond az a tény, hogy hajlandó volt az I–II. r. alperesek által lakottan is az ingatlanrészt megváltani. A helyszíni szemle során azonban a bíróság megállapította azt is, hogy a felperes a szüleivel, a III–IV. r. alperesekkel lakik az ingatlanban, olyan nagyméretű ingatlanrész van birtokukban több helyiséggel, hogy a felperes házasságkötése esetére elhelyezését a lakrészben mindenképpen biztosítani tudja.
A joggal való visszaélésnek különösen súlyos esete, ha az egyik tulajdonostárs a másik kárára jogtalan haszonhoz vagy más előnyhöz akar jutni. A felperes és a III–IV. r. alperesek lakrészük két szobáját üdültetés céljára hasznosítják, nyilvánvalóan a haszonszerzési cél vezérelte a felperest is, amikor a közös tulajdon megszüntetésére irányuló kereseti kérelmét előterjesztette.
A felek jogos érdekeinek vizsgálatánál nem hanyagolható el az a körülmény sem, hogy az ingatlan használatát – a tartósság szándékával – rendezték egymás között, és erre tekintettel jelentős beruházást is végeztek. Mindez megállapítható volt az I–II. r. alperesek által csatolt adásvételi szerződés tartalmából, de a helyszíni szemle adataiból is.
A közös tulajdon megszüntetését a fent írt indokok mellett még azért is mellőzte a bíróság, mert úgy látta, hogy a megszüntetés az I–II. r. alperesek jogait, törvényes érdekeit sértené. Az I-II. r. alperesek 77, illetve 82 évesek, munkában megfáradt emberek, akiknek nyilvánvalóan a pihenés célját szolgálja az igen kisméretű – 31,40 m2 területű – lakrész használata.
A felperes a fenti indokokra tekintettel kereseti igényét sikerrel nem érvényesíthette, ezért a bíróság azt elutasította. (Gyöngyösi Városi Bíróság 2. P. 20 858/1985. sz.)?
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás