PK BH 1986/419
PK BH 1986/419
1986.10.01.
A házadóra vonatkozó jogszabály meghatározza, hogy az adó alapjának megállapításánál milyen helyiségeket kell figyelembe venni, ezért ebben a körben a lakásügyi jogszabályok alkalmazására nincs lehetőség [19/1974, (V. 18.) MT sz. r. 7. § (1) bek.; 14/1974. (V. 18.) PM sz. r. 18. §?].
A felperes ingatlanán levő, két lakószobából, egy hálófülkéből, étkezőkonyhából és fedett teraszból álló faház után – a két lakószoba és a hálófülke alapulvételével – az illetékes tanács vb szakigazgatási szerve a felperes terhére az 1984. évre 400 Ft házadót írt elő. A felperesnek az első fokú határozatot támadó fellebbezését a másodfokú államigazgatási hatóság alperes elutasította.
A felperes a jogerős államigazgatási határozat felülvizsgálata és hatályon kívül helyezése iránti keresetében arra hivatkozott, hogy a korábbi években a felek között már volt hasonló jogvita, és a bíróságok két perben is megállapították, hogy az adókivetésnek az 5,1 nm nagyságú hálófülkét illetően nem volt jogalapja.
Az első fokon eljárt bíróság ítéletével az alperes felülvizsgált határozatát hatályon kívül helyezte, és az államigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az ítélet indokolása szerint a bíróság megállapította, hogy a felperes lakásában két olyan helyiség van, amely az adókivetés jogalapja szempontjából figyelembe vehető, a hálófülke – amely az alperesi álláspont szerint ugyancsak szobának minősül – a felperes részére kiadott használatbavételi engedély alapján 5,1 m² alapterületű, ezen helyiséget az 1/1971. ÉVM sz. rendelet 5. §-ának (4) bekezdése értelmében nem lehet lakószobának tekinteni, kivéve, ha az a lakószoba követelményeinek megfelel.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét – „a fellebbezésre is kiterjedően helyes indokainál fogva” – helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A házadóról és a házértékadóról szóló 19/1974. (V. 18.) MT számú rendelet 7. §-a értelmében a házadó alapja az épületben levő – a pénzügyminiszter által meghatározott – lakószoba, üdülőszoba, üzlet, műhely és egyéb adóköteles helyiség.
A minisztertanácsi rendelet végrehajtásáról kiadott 14/1974. (V. 18.) PM számú rendelet 18. §-ának (1) bekezdése szerint a házadó alapjának megállapításánál – a (2) bekezdésben meghatározott kiegészítő (mellék-) helyiségek kivételével – mindennemű (műszaki, épületgépészeti, építési anyag, méreti, minőségi stb.) előírásra tekintet nélkül
a) lakó-, üdülőszoba: nappali-, háló-, gyermek-, ebédlő, játszó-, dolgozó-, fogadó-, könyvtár-, személyzeti szoba, hálófülke, hall stb.
A PM rendelet 18. §-ának (2) bekezdése szerint a házadó alapjának megállapításánál – amennyiben azokat nem a fentebb idézett (1) bekezdésben meghatározott célra használják – figyelmen kívül hagyandó a veranda, nyitott és zárt folyosó, előszoba, előtér, konyha, étkezőfülke, fürdőszoba, WC (árnyékszék), mosókonyha, padlás, kamra és ól, valamint a tulajdonos által használt vagy az épülettel együtt bérbeadott pince, fészer, pajta és istálló.
A jogszabályok e rendelkezéseiből kitűnik, hogy a hálófülke a házadó alapja szempontjából mint lakó-, üdülőszoba minősül adóköteles helyiségnek.
Tévedtek az eljárt bíróságok, amikor ezt figyelmen kívül hagyva a lakásügyi jogszabályok alkalmazásával állapították meg azt, hogy mely helyiségek minősülnek adóköteles helyiségnek.
Az államigazgatási szerv – a fentiekből következően – a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozott, ezért annak hatályon kívül helyezése törvénysértő volt.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, s a helyébe lépően a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozva, az első fokú ítéletet a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése értelmében megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. (P. törv. III. 20 915/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás