PK BH 1986/424
PK BH 1986/424
1986.10.01.
Ha a magánvégrendelet keltének helye az okiratból nem tűnik ki, ez olyan aggályt keltő körülmény, amelyről a közjegyző az érdekelteknek tájékoztatást köteles adni [6/1958. (VII. 4.) IM sz. r. 36. § (1) bek., 52. § (3) bek., 61. § (2) bek., Ptk. 629. § (1) bek.].
Az 1985. május 8-án meghalt örökhagyó törvényes örököse kiskorú P. L. nevű gyermeke. Az örökhagyó azonban az 1985. március 31-én kelt írásbeli magánvégrendeletben minden ingó és ingatlan vagyonát élettársára hagyta. A végrendelet szövege az örökhagyó lakhelyét feltünteti ugyan, a végrendelet keltének a helye azonban hiányzik.
A hagyatéki eljárás során a közjegyző a végrendeletet kihirdette, majd a kiskorú örökös törvényes képviselőjét tájékoztatta, hogy „az írásbeli magánvégrendelet alakilag aggálytalan”. E tájékoztatásra a törvényes örökös jogi képviselő nélkül eljáró képviselője a végrendeletet érvényesnek ismerte el, és kötelesrészre tartott igényt. A végrendeleti örökös a kötelesrész jogosságát elismerte. A közjegyző erre figyelemmel az örökhagyó hagyatékát 1/2 részben végrendeleti öröklés jogcímén L. J-né F. J.-nak 1/2 részben pedig kötelesrész jogcímén kiskorú P. L-nak adta át. A hagyatékátadó végzés – az arra jogosulttól származó fellebbezés hiányában – első fokon jogerőre emelkedett.
A jogerős hagyatékátadó végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 629. §-ának (1) bekezdése szerint az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha – az egyéb feltételek mellett – keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik.
A hagyatéki eljárásról szóló, módosított 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet (He.) 36. §-ának (1) bekezdése szerint ha a közjegyző a kihirdetés során a végrendelettel kapcsolatban valamilyen aggályt keltő körülményt észlel, azt a kihirdetésről, illetőleg a tárgyalásról készült jegyzőkönyvben rögzíti. A He. 52. §-ának (3) bekezdése értelmében a közjegyző köteles a feleknek a felmerülő jogi kérdésekben útbaigazítást adni és gondoskodni arról, hogy a felek a tárgyaláson nyilatkozataikat azok jogkövetkezményeinek teljes ismeretében tegyék meg. A He. 61. §-ának (2) bekezdése szerint pedig, ha a végrendeletnek nincsenek meg a törvényben megszabott kellékei, a vitás hagyatékot a törvényes örökösnek kell ideiglenesen átadni.
Az adott esetben az írásbeli magánvégrendelet keltének helye az okiratból nem tűnik ki, a b.-i lakos és Cs.-n elhunyt örökhagyó végrendelkezésének helye tehát az okiratból nem állapítható meg. Ez ugyan egymagában nem jelenti azt, hogy a végrendelet alaki okból érvénytelen, az ítélkezési gyakorlat ugyanis érvényesnek tekinti azt az írásbeli magánvégrendeletet is, amelynek szövegéből a végrendelkezés helye kitűnik. Ilyen esetben azonban a végrendelkezés körülményeinek feltárása után a bíróság dönt abban a kérdésben, hogy a végrendelet szövegében a lakóhelyre való utalás a végrendelkezés helyét is jelenti-e egyben, azaz a végrendelet érvényes-e vagy sem.
Tévedett tehát a közjegyző, amikor a végrendeletet a keltezés helyének hiánya, illetőleg nem egyértelmű feltüntetése ellenére alakilag aggálytalannak tekintette, és a jogi képviselő nélkül eljáró törvényes képviselőt is így tájékoztatta. Helyes eljárás esetén a közjegyzőnek a végrendelet említett hiányosságát a tárgyalási jegyzőkönyvben kellett volna rögzítenie, és a kiskorú örökös törvényes képviselőjét arról kellett volna tájékoztatnia, hogy a He. 61. §-ának (2) bekezdése alapján a végrendelet érvénytelenségére hivatkozva a hagyatéknak a törvényes öröklés rendje szerinti átadását kérheti.
Minthogy a közjegyző nem így járt el, ezért a Legfelsőbb Bíróság az óvással támadott jogerős hagyatékátadó végzést a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a közjegyzőt a fentiek figyelembevételével lefolytatandó új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 042/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás