GK BH 1986/430
GK BH 1986/430
1986.10.01.
I. A gyártó vállalat nem szabadulhat a hibás teljesítés következményeitől a forgalmazó kereskedelmi vállalattal szemben annak a kilátásba helyezésével, hogy jótállási kötelezettsége alapján majd helytáll az üzemeltető vevőnél kiütköző hibákért [Ptk. 248. §, 305. § (1) bek.].
II. Ha a hibásan teljesítő szállító a vállalt kijavítást hosszú időn át sem végzi el, magatartását úgy kell tekinteni, mintha a kijavítást el sem vállalta volna, és ilyen esetben a megrendelőnek a szerződéstől való elállása megalapozott [Ptk. 306. § (3) bek., 319. § (3) bek.].
A felperes kereskedelmi vállalat részére gyártott 16 db BBA-S jelű bálabontó „elszállításig” történő tárolását az alperes szállító az 1983. szeptember 30-i nyilatkozata szerint vállalta. A kiegyenlített 3 584 000 Ft ellenérték visszafizetése és annak törvényes kamata, valamint 430 000 Ft meghiúsulási kötbér, továbbá 8000 Ft vizsgálati díj iránt a felperes – alkalmatlanságra alapított 1983. december 5-i elállására hivatkozva – keresettel lépett fel.
Az alperes azzal kérte a kereset elutasítását, hogy a felperes a szerződéstől – konstrukciós hiba hiányában – nem megalapozottan állott el. Vállalta, hogy a gépeket – gyártási hiba felmerülése esetén – majd az üzemeltetőnél jótállás keretében kijavítja (Ptk. 248. §). Érvelése szerint a felperes a hiányos piackutatásának következményeit nem háríthatja át. A gépek tárolása miatti újrafestésével felmerült többletköltség címén utóbb 31 526 Ft erejéig viszontkeresetet támasztott.
A műszaki szakvélemény szerint a részben gyártásra, részben tárolásra visszavezethető okból értékcsökkent gépek kijavítás után rendeltetésszerű használatra alkalmasak.
Az elsőfokú bíróság 430 000 Ft kötbérben marasztaló, ezt meghaladóan azonban a keresetet és a viszontkeresetet is elutasító ítéletet hozott. Az indokolás szerint a szakvéleményt elfogadva az alperes hibásan teljesített, ezért köteles a hibás átadási kötbért megfizetni a felperesnek [kiegészített 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 18. §]. Ennek ellenére a felperes erre alapított elállása – a kiegészített GKT 63/1973. számú állásfoglalásra is figyelemmel, és mert a gépek a szakvélemény szerint kijavíthatók – nem bizonyult megalapozottnak, így a keresete is megalapozatlan. A viszontkeresetet azért utasította el, mert a vállalt tárolás közben keletkezett kárt az alperes nem háríthatja át.
A fellebbező felperes – korábbi okfejtését megismételve – az első fokú ítéletnek a keresetet részben elutasító rendelkezése megváltoztatásával az alperesnek a kereset szerinti marasztalását kérte. A szakvélemény állítólagos ellentmondásaira utalva felülvélemény beszerzését kérte, majd a Legfelsőbb Bíróság eseti döntésére is hivatkozva a gépről az üzemeltető kísérleti gazdaság 1984. július 12-i nyilatkozatát csatolta.
Az első fokú ítélet sérelmezett részének helybenhagyására irányuló ellenkérelemben az alperes a fellebbezési érvelést cáfolva kérte a kötbér mérséklését, továbbá a felperest arra kérte kötelezni, hogy a gépeket szállítsa el, az üzembehelyezés költségeit 50% erejéig viselje, a tárolással felmerült költségeket pedig részére fizesse meg.
A fellebbezés alapos.
A tényállás kellő felderítéséhez indokoltan beszerzett műszaki szakvélemény elfogadásával és a jogszabály helyes értelmezésével az elsőfokú bíróság a döntés meghozatalakor megalapozottan helyezkedett arra az általa meg is indokolt álláspontra, hogy az alperes – utóbb már általa sem vitatottan – hibásan teljesített [Ptk. 305. § (1) bek.]. Figyelmen kívül hagyta azonban, hogy a szakvélemény szerint a gépek 20% körüli értékcsökkenését előidéző gyártási hibák miatt az alperes – még a perben is – csupán kijavítást vállalt, de azt a teljesítéstől számított csaknem 2 és fél év alatt sem végezte el, ami viszont – az idő múlása folytán – eredményét tekintve azonos azzal, mintha a kijavítást sem vállalta volna. Ilyen esetben pedig – a nem közvetlen felhasználó, hanem a gépek forgalmazását végző (kereskedő) felperest az elállásra – a hiba jellegétől függetlenül – a Ptk. 306. §-ának (3) bekezdése jogosíthatja fel. Ezzel ellentétes következtetés oda vezetne, hogy a mezőgazdaság részére a gépeket a felperes eleve fennálló, általa is ismert gyártási hibákkal forgalmazná, holott a minőségvédelemhez fűződő érdeksérelem miatt az ilyen tevékenység kifejtését és folytatását a kötbérfelelősségen felül a jogszabály egyéb módon is szankcionálja [32/1984. (X. 31.) MT sz. rendelet 11. § e) pontja].
A felperes által már 1983. december 5-én az előbbieknél fogva jogszerűen gyakorolt elállás tényéből következik, hogy a Ptk. 319. §-ának (3) bekezdése szerint a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, ezért a keresetnek az ellenszolgáltatás visszafizetése és a módosított időponttól a kamat iránti része elutasítását a felperes megalapozottan sérelmezte. Az alperes viszont a kötbérben történt marasztalása ellen nem fellebbezett, így az csupán annyiban módosul, hogy a neki felróható szerződésszegés folytán bekövetkezett meghiúsulás miatt ezen a címen köteles az összegében pontosított kötbért megfizetni a felperesnek [kiegészített 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 20. § (2) bek. d) pont].
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése értelmében megváltoztatta, és az alperest az összegében nem kifogásolt keresettel egyezően marasztalta. (Legf. Bír. Gf. I. 30 002/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás