BK BH 1986/44
BK BH 1986/44
1986.02.01.
Büntetés helyett önálló intézkedésként munkaterápiás intézeti kezelésre kötelezés alkalmazása közveszélyes munkakerülő alkoholista terhelttel szemben [Btk. 76. §, 266. § (1) bek. a) pont].
A városi bíróság a terheltet közveszélyes munkakerülés vétsége miatt 10%-os bércsökkentés mellett végrehajtandó 1 évi javító-nevelő munkára ítélte. Megállapította, hogy a javító-nevelő munkát a terhelt az állami építőipari vállalat munkáltatónál kubikus munkakörben köteles letölteni.
A tényállás lényege a következő.
A terhelt foglalkozás és jövedelem nélküli, vagyontalan, büntetlen, akit a városi rendőrkapitányság 1984. február 20. napján hozott jogerős határozatával közveszélyes munkakerülés szabálysértése miatt 50 napi elzárással sújtott, s 1984. április 8. napján szabadult.
A terhelt a szabadulását követően 1984 szeptemberéig esetenként végzett alkalmi munkát, amelyből havonta kb. 1500 forint jövedelme volt. Ettől kezdve azonban 1985. március 8. napjáig – őrizetbe vételéig – csavargott, és munkakerülő életmódot folytatott. Az éjszakáit vasútállomásokon töltötte, ismerőseitől és anyjától kapott pénzösszegeket, amelyek a megélhetését nem biztosították. A pénzt részben szeszes ital vásárlására fordította. A terhelt egészséges, munkaképes személy, munkakerülő életmódot folytat annak ellenére, hogy a létfenntartása társadalmilag elismert módon nincs biztosítva. Idült alkoholista, a bűncselekmény elkövetése alkoholista életmódjával van összefüggésben.
Az ítéletnek a büntetést kiszabó rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az iratokból kitűnően az ítéleti tényállás megalapozott, elsősorban a terhelt feltáró jellegű, beismerő vallomásán alapszik. A terhelt meghallgatásakor úgy nyilatkozott, hogy munkaképes személy, azért nem létesített munkaviszonyt, mert nem szeret állandóan egy munkahelyen dolgozni. Csavargott, előfordult, hogy több napon keresztül nem étkezett, és nem volt pénze. Ismerősöktől 20-30 forintot kért és kapott, mely összegeket italozásra fordította. Többször állt alkoholelvonó kezelés alatt, amelyekre önként jelentkezett. Ezek a kezelések nem voltak eredményesek, s a terhelt újra italozott.
A tényállásból helyesen következtetett a bíróság a terhelt bűnösségére és a jogi minősítés is törvényes. Tévedett azonban az adott cselekmény joghátrányának megítélésében. A büntetőjogi joghátrány, büntetés vagy intézkedés alkalmazásának kérdése büntetéskiszabási kérdés. A bíróságoknak körültekintően kell vizsgálnia az adott bűncselekmény társadalomra veszélyességét, az elkövető személyi veszélyességét és a büntetőjogi joghátrányt úgy kell megválasztani, hogy arányban álljon az elkövetett cselekmény társadalomra veszélyességével és megfelelően szolgálja a társadalom védelmét. A kisebb tárgyi súlyú cselekményeket megvalósító alkoholista elkövetők esetében a Btk. 76. §-a olyan önálló intézkedés kiszabását teszi lehetővé, amely az elkövető gyógyítását tekinti elsődleges szempontnak, és ezen keresztül biztosítja a büntetési célokat.
Eszerint a 6 hónapot meg nem haladó szabadságvesztés, vagy ennél enyhébb büntetés helyett önálló intézkedésként munkaterápiás intézeti kezelésre kötelezhető az elkövető, ha a bűncselekmény alkoholista életmódjával függ össze, és az intézeti gyógykezelés feltételei fennállanak. A terhelt büntetlen előéletű, a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást tett, és vele szemben – figyelemmel a közveszélyes munkakerülés vétségének időtartamára is – 6 hónapot meghaladó szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabása nem látszik indokoltnak. Az iratokból kitűnően a terhelt alkoholista, az igazságügyi orvos szakértő véleményében rögzítettek szerint alkoholelvonó gyógykezelése indokolt, s nála elsősorban a munkaterápiás intézeti gyógykezelés jöhet számításba.
A terhelt hat esetben állott alkoholelvonó kezelés alatt, utoljára 1984. évben rendelte el az államigazgatási hatóság a kórházi alkoholelvonó kezelését, amely eredményre nem vezetett. A terhelt eddigi életvezetése arra ad következtetési alapot, hogy az alkoholelvonó osztályon történő gyógykezeléstől már nem várható további eredmény [1982. évi 41. sz. tvr. 1. § (1) bek. a) pont]. Ezen adatok alapján a terhelt gyógyítása és egyben a társadalom védelme a Btk. 76. §-ának alkalmazását indokolta volna és nem büntetéskiszabást. Ezért a városi bíróság javító-nevelő munka büntetést kiszabó rendelkezése törvénysértő.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság önálló intézkedésként a terhelt kényszergyógyítását rendelte el. (B. törv. I. 488/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás