BK BH 1986/45
BK BH 1986/45
1986.02.01.
Hivatalos személy által elkövetett vesztegetésnek kötelességszegéssel elkövetettként minősítése és ehhez kapcsolódó büntetéskiszabási kérdések [Btk. 83. §, 250. § (2) bek. b) pont, (3) bek. II. fordulat].
A városi bíróság az I. r. terheltet 2 rb. hivatali vesztegetés bűntette, üzérkedés bűntette és 3 rb. – egy esetben folytatólagosan elkövetett devizagazdálkodás megsértésének bűntette miatt halmazati büntetésként 3 évi szabadságvesztésre, 2 évre a közügyektől eltiltásra és 2 évre a magánkereskedői foglalkozástól való eltiltásra; a II. r. terheltet 2 rb. hivatalos személy által fontosabb ügyben kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt 2 évi szabadságvesztésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. terhelt hatósági engedély alapján használtcikk-kereskedőként dolgozott. Átlagos havi jövedelme 7000 forint volt. Vagyona egy öröklakás és egy személygépkocsi, továbbá egy üzlethelyiség kb. 200 000 forint értékben, valamint kb. 400 000 forint értékű árukészlet.
A II. r. terhelt pénzügyőr törzsőrmesterként az egyik vámhivatalnál teljesített szolgálatot. Munkahelyi italozásai miatt két alkalommal is szigorú megrovás fegyelmi büntetésben részesítették.
A terheltek régebbről ismerték egymást.
1. Az I. r. terhelt Bécsben arra kérte meg az egyik osztrák állampolgár ismerősét, hogy Magyarországra jövet tudja meg a II. r. terhelttől a szolgálati beosztását. Ennek tudatában az I. r. terhelt jelentkezett belépésre a határátkelőhelyen, ahol a II. r. terhelt volt szolgálatban. Utóbbi az üzenetváltásból tudta, hogy az I. r. terhelt a vámszabályokat megsérti, mégis a nevezett részleges vámvizsgálatát mellőzte.
A vámvizsgálat ezért nem fedte fel, hogy az I. r. terhelt ötven darab, összesen 16 500 forint értékű aranyfüstlemez-lapot hozott be az országba.
2. Néhány nappal később az I. r. terhelt 1000 forint készpénzt, továbbá déligyümölcsöt és édességet adott át a II. r. terheltnek. Nem sokkal ezután az I. r. terhelt arra kérte a II. r. terheltet, hogy – a már említett osztrák állampolgár ismerőse számára – 2000 forint később lefizetendő összeg ellenében tegye lehetővé különféle régiségeknek az ország területéről való kivitelét. A II. r. terhelt az ajánlatot az osztrák állampolgár jelenlétében elfogadta, és megállapodtak abban. hogy a jelzett napon 11 órakor jelentkezik majd az országból való kilépésre.
A II. r. terhelt a pénzhez nem jutott hozzá, mert az osztrák állampolgárt a határátkelőhely előtt feltartóztatták.
3. Az I. r. terhelt 3000 NSZK-márkát és 13 000 osztrák Schillinget kapott külföldi rokonaitól. A 70 000 forintot meghaladó értékű valutát vételre nem ajánlotta fel, majd azt később az országból kijuttatta.
4. Az I. r. terhelt 2000 USA-dollárt vásárolt 75 000 forintért ismeretlen személytől.
5. Az I. r. terhelt értékcsökkent áruk vásárlására és forgalmazására volt jogosult, az engedélye új áruk vásárlására és eladására nem terjedt ki. Ennek ellenére csaknem egy éven át a már említett osztrák állampolgár ismerősétől originál csomagolású új csempészárukat vásárolt meg, nevezetesen 70 db zsebszámológépet és 25 db kvarcórát, összesen 45 000 forint ellenében. Ezen túlmenően ismeretlen személyektől is vásárolt ugyanilyen árucikkeket, mert ez említett időszak alatt összesen 162 db új számológépet értékesített 132 350 forintért.
A megyei bíróság az első fokú ítéletet részben megváltoztatta: a II. r. terheltnek a 2. alatti résztényállás szerinti cselekményét fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettének minősítette; az I. r. terhelt főbüntetését 2 év 4 hónapi szabadságvesztésre mérsékelte; a II. r. terhelt büntetését pedig 1 év 6 hónapi szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra enyhítette.
A másodfokú bíróság az 5. alatti résztényállás szerinti üzérkedést kizárólag az osztrák állampolgártól vásárolt áruféleségekre szűkítette azzal, hogy azok eladásából az I. r. terheltnek összesen 68 500 forint bevétele származott.
Az alapítéletek ellen a terheltek terhére emelt törvényességi óvás alapos.
I. A II. r. terhelt a vele korábban már korrupciós kapcsolatba került I. r. terheltet – és az osztrák állampolgárt – nem csupán általános jelleggel tájékoztatta szolgálati beosztásának időpontjáról, hanem azért, hogy ez utóbbi az általa megszerzett régiségeket a felajánlott 2000 forint ellenében az országból ellenőrzés nélkül kivihesse. Ezért a szolgálati beosztásnak a jelzett célból történt közlésével a II. r. terhelt a hivatali kötelességét már megszegte. Ezért a II. r. terheltnek a 2. alatt résztényállás szerinti cselekménye is helyesen a Btk. 250. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének b) pontjára figyelemmel a (3) bekezdése II. tételének első fordulata szerint minősülő hivatalos személy által fontosabb ügyben kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettét valósítja meg.
Az elmondottakra figyelemmel a cselekmény jogi minősítését megváltoztató másodfokú ítéleti rendelkezés törvénysértő.
II. Törvényt sértett a másodfokon eljárt bíróság akkor is, amikor a terheltekre az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztést mérsékelte.
A közélet tisztasága elleni bűncselekmények – különösen a hivatali korrupció – alapvető társadalmi érdekeket sértenek. Az ilyen jellegű bűncselekmények felderíthetősége nagymértékben nehezített. Ezek a körülmények a törvény szigorának érvényesítését indokolják.
Az I. r. terheltnél a többszörös halmazat mellett további súlyosító körülmény a bűncselekményeknek huzamosabb időn át való rendszeres elkövetése is.
A másodfokú bíróság tévesen értékelte a II. r. terhelt javára a beismerő vallomást, mert a terhelt a bírósági szakban a bűnösségét tagadta. A büntetés kiszabása körében a terhelt javára csupán a kiskorú gyermekes családos állapota értékelhető. Ez viszont nem alapozhatja meg a Btk. 87. §-a (2) bekezdésének c) pontjában írt rendelkezés alkalmazását.
III. Az I. r. terhelt a Btk. 64. §-ában a pénzmellékbüntetés alkalmazásához megkívánt keresettel és vagyonnal rendelkezik, a bűncselekményeket haszonszerzés céljából követte el, így vele szemben a pénzmellékbüntetés kiszabása – a Btk. 64. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében – kötelező. Ezért az eljárt bíróságok törvényt sértettek azáltal is, hogy a mellékbüntetés kötelező alkalmazását elmulasztották.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság mint másodfokú bíróság ítélete a II. r. terhelt cselekménye minősítését megváltoztató és mindkét terhelt főbüntetését kiszabó részében, továbbá ugyanezen ítélet és az első fokon eljárt városi bíróság ítélete az I. r. terheltet érintően a pénzmellékbüntetés nem alkalmazása miatt törvénysértő. Ezért a másodfokú ítélet említett rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, a II. r. terheltnek a tényállás 2. pontja szerinti cselekményét egy rb. hivatalos személy által fontosabb ügyben kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettének minősítette, az I. r. terheltet 3 évi, a II. r. terheltet pedig 2 évi szabadságvesztésre ítélte, továbbá az I. r. terhelttel szemben még 10 000 forint pénzmellékbüntetést is kiszabott. (B. törv. II. 1170/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás