PK BH 1986/465
PK BH 1986/465
1986.11.01.
Ha a végrendelet értelmezésre szorul, a közjegyző csak a nyelvtani értelem megállapítására szorítkozhat. Köteles azonban tájékoztatni a feleket, hogy az öröklési jogi vita eldöntése a bíróság feladata. Ilyen esetben a vitás hagyaték csak ideiglenes hatállyal adható át [Ptk. 599. § (2) bek.; 6/1958. (VII. 4.) IM sz. r. 52. és 61. §-a].
Az örökhagyó az 1981. július 22-én kelt írásbeli magánvégrendeletében úgy rendelkezett, hogy a „Ház, udvar és gazdasági épület Partizán u. 47. szám alatt” megjelölésű ingatlannak a tulajdonában álló 2/3 részét „örökölje egymás közötti egyenlő arányban, tehát 1/3 arányban S. I. mostohafiam, valamint felesége: S. I.-né. A másik osztatlan 1/3 részt örökölje jelenlegi feleségem. Egyben az örökhagyó a túlélő házastársa javára haszonélvezeti jogot biztosított.
Az állami közjegyző a hagyatéki tárgyaláson kihirdette az örökhagyó végrendeletét, majd a jegyzőkönyvben rögzítette, hogy az örökhagyó az alakilag kifogástalan... írásbeli magánvégrendeletben vagyonának tulajdonjogát egyenlő tulajdoni arányban hagyta nevelt fiára, S. I.-ra és annak feleségére valamint saját házastársára, egyben házastársának az általa állag szerint meg nem szerzett illetőségen özvegyi haszonélvezeti jogot biztosítva”. Ezt követően a személyesen eljáró örökösök a hagyatékot az írásbeli magánvégrendelet alapján kérték átadni. A közjegyző végzéssel a fenti ingatlanból az örökhagyó hagyatékához tartozó 2/3 tulajdoni illetőséget végrendeleti öröklés jogcímén egymás között egyenlő tulajdoni arányban a három végrendeleti örökösnek adta át. Megállapította továbbá hogy az örökhagyó túlélő házastársát a másik két örököstársa örökrészen haszonélvezeti jog illeti meg.
A hagyatékátadó végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
A jogerős hagyatékátadó végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 599. §-ának (2) bekezdése értelmében, amennyiben az örökhagyó utáni végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg.
A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet (He.) 52. §-ának (3) bekezdése szerint a közjegyző köteles a feleknek a felmerülő jogi kérdésekben útbaigazítást adni és gondoskodni arról, hogy a felek a tárgyaláson nyilatkozataikat azok jogkövetkezményeinek teljes ismeretében tegyék meg.
Az adott esetben a végrendeletnek az „egymás közötti egyenlő arányban” szóhasználata nem egyértelmű. Az örökhagyó azonban a juttatni kívánt tulajdoni hányadokat kifejezetten is megjelölte olyképpen, hogy a 2/3 ingatlanilletőségből „1/3 arányban” S. I. és felesége örököl, míg „a másik osztatlan 1/3 részt” a túlélő házastárs örökli. A végrendeleti rendelkezés nyelvtani értelméből tehát olyan következtetés vonható, hogy az örökhagyó a hagyatéki ingatlanilletőség felét egymás között egyenlő arányban mostohafiára és feleségére, másik felét pedig a túlélő házastársára kívánta hagyni. Ehhez képest a közjegyző a végrendelet tartalmát tévesen rögzítette a jegyzőkönyvben, és ezen a téves tájékoztatáson alapult a végrendeleti örökösök elfogadó nyilatkozata is.
Végrendeleti öröklés esetében gyakran van jelentős szerepe a végrendelet értelmezésének. Az örökösök között a végrendelet tartalma, az örökhagyó valóságos akarata kérdésében keletkezett vita öröklési jogi vita, amelynek eldöntése a bíróság feladata. Ilyen esetben a közjegyző a vitás hagyatékot ideiglenes hatállyal adja át.
Gyakran elkerülhetetlen azonban, hogy a közjegyző a hagyatéki eljárásban – akár a He. 61. §-ának alkalmazása körében is – a végrendeletet maga is értelmezze. Ez az értelmezés azonban csak az egyes kifejezések általánosan használt jelentéséből indulhat ki, és csak addig terjedhet, hogy a rendelkezés valószínű nyelvtani értelmét megállapítsa. A logikai értelmezés ugyanis már az öröklési jogi vita körében indult per tárgya lesz.
Ha a közjegyző által a fenti módon megállapított végrendeleti rendelkezés helyességét valamelyik örökös vitatja, a közjegyző a hagyatékot ideiglenes hatállyal a végrendelet nyelvtani értelmezése alapján adja át a végrendeleti örökösöknek.
Az adott esetben tehát a közjegyző akkor járt volna el helyesen, ha a végrendelet nem teljesen egy értelmű szóhasználatára az örökösök figyelmét felhívja, és a végrendelet értelmezését illetően megnyilatkoztatja őket. Ha a végrendelet értelmezésével kapcsolatban a végrendeleti örökösök egybehangzó nyilatkozatot tesznek, a hagyatékot erre tekintettel a végrendelet alapján teljes hatállyal adja át az örökösöknek. Ellenkező esetben a végrendelet nyelvtani értelmezése alapján ideiglenes hatályú átadásnak lett volna helye.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős hagyatékátadó végzést a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 194/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás