GK BH 1986/469
GK BH 1986/469
1986.11.01.
Lehetetlenül a szerződés, ha azt a szerződéskötés után bekövetkezett változás miatt csak előre nem látott nehézségek vagy olyan aránytalan áldozat árán lehet teljesíteni, amely a kötelezettől nem várható el [Ptk. 312. § (1) bek., 319. § (2) bek.].
A felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperessel szemben 28 530 Ft és kamatai megfizetése iránt, mert az alperes a számlatartozását a fenti összeggel csökkentetten fizette ki. Az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban az alperes vitatta tartozását. Előadta, hogy a felperes számláját azért csökkentette, mert a közöttük érvényes szerződés értelmében a felperes köteles volt a siófoki üdülőjébe beutalt dolgozóinak az étkeztetését biztosítani 1983 nyarán, szeptember 15. napjáig, a felperes azonban 1983. augusztus 16-án az üzlete bezárásával egyidejűleg az étkeztetést beszüntette. Az alperesnek a dolgozóit máshol kellett étkeztetnie, és ezáltal 19 800 Ft többletköltsége merült fel. A kérdéses időszakban a felperes vendéglátó egységének vezetője az alperes üdülőjéből 8730 Ft összegű telefonbeszélgetést folytatott le. Az alperes ezért összesen 28 530 Ft-ot vont le a felperes számlájából.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet indoklása szerint az alperes többletkiadása az alperes szerződésszegésével okozati összefüggésben keletkezett, a felperes által folytatott telefonbeszélgetések igazolt díjának a visszatartása is indokolt volt, ezért – mivel a felek között egyébként összegszerűségi vita nem volt – a felperes keresetét el kellett utasítani.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, és annak megváltoztatásával az alperes kereset szerinti marasztalását kérte. Előadta: nem vitatja, hogy az alperesnek 19 800 Ft többletköltsége merült fel. Vitatta azonban azt, hogy ezért a többletköltségért helytállni tartozik tekintettel arra, hogy álláspontja szerint a szerződés a Ptk. 312. §-ának (1) bekezdése szerint lehetetlenné vált, mert a vele szerződéses viszonyban álló üzletvezető közúti balesetet szenvedett, és az általa vezetett csárdán kívül más üzlete nincs a Balaton térségében. Hivatkozott arra is, hogy a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdése alapján sem állapítható meg a felelőssége, mert a csárda szerződéses üzemeltetésű volt. Végül a telefonbeszélgetésekkel kapcsolatban előadta, hogy erre nézve az alperessel nem állapodott meg, az alperes így ezen a címen a számláját nem csökkentheti. Ha az üzletvezetővel e vonatkozásban külön megállapodott, úgy azt az üzletvezetőtől közvetlenül igényelheti.
A fellebbezés alapos.
A Ptk. 312. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik.
A szerződés teljesítése lehetetlenné válhat jogi, fizikai, gazdasági, valamint érdekbeli okból. Az érdekbeli lehetetlenülés akkor következik be, ha a szerződéskötést követően olyan változás állt be, amely miatt a szolgáltatást csak előre nem látott nehézségek vagy olyan aránytalan áldozat árán lehet teljesíteni, ami a kötelezettől nem várható el.
A perbeli esetben a többletétkeztetési díj vonatkozásában az volt megállapítható, hogy a csárda üzletvezetőjét közúti baleset érte, és emiatt az üzletet be kellett zárni. A közúti baleset a szerződéskötést követően beállt olyan változás, amely miatt a felperestől nem volt elvárható a szerződés további teljesítése, annál is kevésbé, mert a baleset nem sokkal a szerződés lejárta előtt következett be, így a felperesnek arra sem volt módja, hogy az üzlet üzemeltetéséről gondoskodjék.
A Ptk. 312. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet.
E szabály értelmében a kötelezett tartozik a jogosult kárát megtéríteni a kártérítés szabályai szerint a teljesítés elmaradása esetében. A kártérítési felelősség megállapításának azonban egyik feltétele a felróhatóság, amely az adott esetben hiányzik, mert a felperes teljesítési segédjének közúti balesete már kívül esik a felperes szempontjából figyelembe vehető felróhatósági körön.
A Ptk. 319. §-ának (2) bekezdése szerint a szerződés megszűnése esetében a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatások ellenértékét meg kell fizetni, ebből az is következik, hogy ha a szerződés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem tartozik felelősséggel, az addig nyújtott szolgáltatásokat egymással szemben el kell számolni, kártérítés azonban még akkor sem jár, ha a szerződés megszűnése miatt a felek bármelyikét kár éri.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság kötelezte az alperest, hogy a kártérítés címén visszatartott 19 800 Ft többletétkeztetési díjat a felperesnek fizesse meg. Kötelezte az üzletvezetőt telefonbeszélgetései ellenértéke megfizetésére is, mert a peres felek a szerződésben egymás között nem kötötték ki ezt a szolgáltatást, és ezért az alperes nem jogosult ezzel az összeggel csökkenteni a felperes számláját. Az alperes az igényét az üzletvezetővel szemben esetleg közvetlenül érvényesítheti.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta. (Legf. Bír. Gf. III. 30 496/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás