GK BH 1986/472
GK BH 1986/472
1986.11.01.
Az a körülmény, hogy az építmény hibáját többféle módon is ki lehet javítani, nem teszi szükségessé a kijavítás módjának a bíróság által történő meghatározását (Ptk. 305. §, 306. §, 310. §; GKT 7/1973. sz.).
A felperes szerződést kötött az I. r. alperessel az ugyancsak az ő megbízásából a II. r. alperes által készített tervdokumentáció felhasználásával a 14. és 16. számmal jelölt épületek kivitelezésére. Az 1982. május 14-én átadott épületek használata során a 14. számú épület fsz. 3., valamint a 16. szám alatti épület IV. em. 3. sz. lakásában penészesedést észleltek.
A felperes a hiba kijavítása iránt keresetet terjesztett elő az I. r. alperes ellen.
Az I. r. alperes azzal védekezett, hogy a penészesség tervezési hibára, illetve üzemeltetési okokra vezethető vissza, ezért keresetet terjesztett elő a tervező és az épületek fűtési rendszerét üzemeltető vállalat mint II. r., illetve III. r. alperesek ellen.
Az elsőfokú bíróság a fenti keresetek folytán indult ügyeket egyesítette. A lefolytatott szakértői bizonyítás alapján meghozott ítéletében – többek között – úgy rendelkezett, hogy a II. r. alperes a javítási terv szolgáltatására köteles „úgy, hogy a lakásokban tervezzen többlet-hőleadó radiátortagokat is”. Ugyanakkor a bíróság az I. r. alperest arra kötelezte, hogy a penészesedési hibákat részben a panelhézag tömítésével, részben pedig „a penészes lakások hőleadó radiátorainak tagszámnövelésével javítsa ki”. Az elsőfokú bíróság a III. r. alperest kötelezte hogy tűrje a munkák elvégzését, egyebekben a penészesedés kijavításával felmerülő költségeket az I–II. r. alperesek 55–45%-os arányban kötelesek viselni éppen úgy, „mint az esetlegesen a későbbiekben a III. r. alperes által kimutatott többlet-hőenergia költségeit”.
Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában megállapította, hogy a penészesség kivitelezési és tervezési hiba következménye. A hiba bekövetkezésében a kivitelező közrehatását ítélte nagyobb mértékűnek. Az elsőfokú bíróság a kijavítás módját is meghatározta az előbb részletezett módon, mert álláspontja szerint ez a szakvélemény és a módosított kereset alapján indokolt volt.
Az ítélet ellen a II. r. és a III. r. alperes fellebbezett. Mindkét alperes azt a rendelkezést sérelmezte, amellyel az elsőfokú bíróság meghatározta a kijavítás módját, nevezetesen azt, hogy a hibás lakásokban a penészességet többlet-radiátortagok tervezésével, illetve felszerelésével kell megszüntetni. A II. r. alperes tervező álláspontja szerint a kijavítás előírt módja műszakilag nem helyes megoldás.
A III. r. alperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy ő a penészes lakásokban is biztosította a jogszabályban előírt hőmérsékletet. A bővítés véleménye szerint sem helyes műszaki megoldás.
A fellebbezések az alábbiak szerint alaposak.
Építési szerződés hibás teljesítése esetén a szolgáltatás tárgyának kijavítását a bíróság általában a kijavítás módjának közelebbi megjelölése nélkül rendeli el, a kijavítás módjának meghatározása tekintetében csak kivételesen rendelkezik (GKT 7/1973. sz. állásfoglalás). Ez értelemszerűen a tervezési szerződés alapján nyújtott szolgáltatásra (tervdokumentáció) is vonatkozik.
Az elsőfokú bíróságnak az ettől eltérő rendelkezése megalapozatlan. A perbeli esetben nem állnak fenn olyan kivételes feltételek, amelyek az előbb említett állásfoglalás főszabályától való eltérést indokolnák. A fellebbezési tárgyaláson meghallgatott szakértő álláspontja szerint a penészesség kijavításának több műszaki módozata is lehetséges. Az első fokú eljárás során felvetett – a radiátortagszám növelésével járó – megoldás csak az egyik, legegyszerűbbnek tekinthető alternatíva. Ilyen körülmények között – az alperesek fellebbezésében felvetett kifogásokra is tekintettel – nincs indok arra, hogy a bíróság a kijavítást elrendelő ítéletben a kijavítás módját is meghatározza. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta. Ennek keretében mellőzte az első fokú ítéletnek azt a rendelkezését, amely a penészes lakások hőleadó radiátorainak tagszám növelésével kapcsolatos kijavítási módot tartalmazza. Ez egyaránt vonatkozik a kijavítási tervdokumentáció elkészítésére és a kivitelezés megvalósítására irányadó rendelkezésekre is.
A Legfelsőbb Bíróság részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletének a hibás teljesítés miatt felmerülő költségek viselésére vonatkozó rendelkezését is. Az elsőfokú bíróság ugyanis a kijavítási költségeken felül – a radiátortagszám növeléséhez kapcsolódva – rendelkezett azokról a költségekről, illetve viselésükről is, amelyek „esetlegesen”, a későbbiekben merülnek fel mint a III. r. alperes által kimutatott többlet-hőenergia költségei. Ez a rendelkezés azt feltételezi, hogy a javítás módja a radiátorok számának növelése lesz, holott erre esetleg sor sem kerül. Ezért ezeknek a költségeknek a viseléséről az ítéletben nem volt indokolt külön rendelkezni.
Az elsőfokú bíróság ítéletének azt a rendelkezését, amellyel a felelősség fennállását és annak arányát megállapította, az I. r. és a II. r. alperes nem fellebbezte meg. Ezért a hibás teljesítés miatt a Ptk. 305., 306., illetve 310. §-a értelmében fennálló felelősségük folytán a költségek viselésére a most említett alperesek kötelesek az első fokú ítéletben meghatározott arányban. A Legfelsőbb Bíróság tehát a költségviselés tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét csak annyiban érintette, hogy a fűtési többletköltségekre vonatkozó rendelkezést törölte. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 749/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás