MK BH 1986/480
MK BH 1986/480
1986.11.01.
A társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazása szempontjából munkába menet történtnek a baleset akkor tekinthető, ha a biztosított a baleset bekövetkezésekor a lakásból már eltávozott, kertes családi ház használata esetén pedig a balesetet a kertet elhagyva közterületen szenvedte el [1975. évi II. tv. 77. § (1) bek.].
A felperes 1985. január 28-án 4.30 órakor a lakásából munkába menés céljából távozva, a lakóházának telkén levő járdán megcsúszott, elesett, és az egyik lábán bokatörést szenvedett.
A felperes munkáltatója, majd annak társadalombiztosítási tanácsa a baleset üzemi jellegét nem ismerte el. A megyei társadalombiztosítási tanács a felperes fellebbezését elutasította.
A felperes az elutasító határozat ellen keresetet nyújtott be a bírósághoz, és kérte a baleset üzemi jellegének megállapítását.
A munkaügyi bíróság az ítéletében megállapította, hogy a felperes 1985. január 28-án üzemi balesetet szenvedett.
Az ítélet indokolása szerint a felperes a lakásától az utca ajtóig vezető betonúton végigmenve, az ajtó előtti négy lépcsőfokon lement, majd az ajtó kilincsét megfogva egyensúlyát elvesztette, és a kerítésen kívül húzódó földútra esett. A baleset már lakáson kívül érte, mert a lakáshoz vezető telki út nem tekinthető a lakáson belüli területnek. Balesete ezért az 1975. évi II. törvény 77. §-ának (1) bekezdése értelmében üzemi baleset.
Az ítélet ellen az alperes és az ügyész fellebbezett. Mindkét fellebbezés indokai szerint a baleset magánterületen – a felperes ingatlanához tartozó úton, még a kerítés és a kiskapu elérése előtt – következett be, s így úti balesetnek nem minősíthető.
A megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta, mert a munkaügyi bíróság döntésével és annak jogi indokaival egyetértett.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A munkaügyi bíróság az ítéleti döntése alapjául szolgáló tényállást tévesen, nem a perben rendelkezésre álló adatokkal összhangban állapította meg.
A felperes fia a munkáltató által történt meghallgatása során előadta, hogy reggel együtt távoztak a lakásból az anyjával. A kapu kinyitása közben hallotta: édesanyja utána szól, hogy elesett. Ezzel egyező nyilatkozatot tett a felperes is, előadva, hogy az utcaajtón belüli járda lépcsőjénél, egy méterre az ajtótól elesett.
Helytállóan tehát az állapítható meg, hogy a felperes munkába menet a lakóházának telkén levő járdán csúszott meg és esett el.
Az 1975. évi II. törvény 77. §-ának (1) bekezdése szerint üzemi baleset az is, amely a biztosítottat munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri.
Munkába menet történtnek a baleset akkor tekinthető, ha a dolgozó (a biztosított) a baleset bekövetkezésekor a lakásból már eltávozott.
Kertes családi ház használata esetén a kertet a lakáshoz tartozónak kell tekinteni. Ehhez képest a baleset csak akkor minősül üzeminek, ha a dolgozó a balesetet a kertet elhagyva közterületen szenvedte el.
A felperest a baleset a saját házának kertjében kialakított úton érte a balesete tehát nem tekinthető üzemi jellegű úti balesetnek. Az eljárt bíróságok ezzel ellentétes álláspontja törvénysértő. (M. törv. I. 10 070/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás