BK BH 1986/485
BK BH 1986/485
1986.12.01.
Szándékegység hiányában nem állapítható meg a pszichikai bűnsegély [Btk. 21. § (2) bek., 170. § (2) bek.].
A megyei bíróság az I. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt 8 hónapi szabadságvesztésre, a II. r. vádlottat pedig életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 1 év 6 hónapi szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádbeli napon hazafelé menet a házának udvarán tartózkodó sértettet az I. r. vádlott: „Mi van, nem mersz kijönni?” szavak kíséretében az utcára hívta, ahol egymással vitatkozni kezdtek, mire a II. r. vádlott hozzájuk lépve váratlanul, nagy erővel megütötte a sértett fejét. A sértett az útárokba zuhant, feje a betonkockákkal övezett talajhoz csapódott és koponyacsonttörést, valamint koponyaalapi törést, továbbá agyzúzódást szenvedett. Ezután a vádlottak a helyszínről eltávozva a sértettet sorsára hagyták.
A sértett koponya sérülése közvetve életveszélyes volt, és 4 hét alatt gyógyult.
A I. r. vádlott cselekményét a megyei bíróság azért minősítette bűnsegédként elkövetett súlyos testi sértés bűntettének, mert az ő provokatív kihívása váltotta ki a II. r. vádlottból a támadási szándékot. Az I. r. vádlottnak ez a magatartása a szándékerősítő hatásánál fogva megalapozza a nevezett bűnrészesi (pszichikai bűnsegély) felelősségét.
A megyei bíróságnak ez az álláspontja téves.
A bűnsegédi bűnrészesség szándékos közreműködést feltételez, miként azt a Btk. 21. §-a (2) bekezdésének rendelkezése is megfogalmazza. A bűnsegéd szándékának ki kell terjednie a tettesi alapcselekmény tényállási elemeire, valamint arra, hogy ehhez a bűncselekményhez segítséget nyújt. A gondatlan segítségnyújtás nem bűnsegély.
Arra nézve, hogy a vádlottak megállapodtak volna a sértett bántalmazásában, semmiféle adat nincs. Olyan bizonyíték sem található, amelyből meg lehetne állapítani, hogy a sértett kihívása kifejezetten a bántalmazás megkönnyítése céljából történt volna. Számos esetben zárul hasonló nézeteltérés tettlegesség nélkül. A II. r. vádlott személyében nem volt részese a nézeteltérésnek, és a beavatkozásának lehetősége sem merült fel. Ekként a sértett bántalmazása a II. r. vádlott részéről váratlanul, rögtönös szándékkal végrehajtott egyetlen ütésben fejeződött ki. Az I. r. vádlott tehát nem is számított arra, hogy társa bántalmazni fogja a sértettet, mert azt a szándéka nem fogta át. Szándékos segítségnyújtás hiányában tehát a vádlott-társa által okozott sérelemért – mint eredményért – nem felelős.
A tényállásból ugyanakkor az is kitűnik, hogy mindkét vádlott elhagyta a helyszínt anélkül, hogy a földön maradt sértettnek segítséget nyújtott volna. Ez a magatartás a II. r. vádlott esetében jogilag külön nem értékelhető. A segítségre szoruló sértett sorsa iránti ez a bűnös közömbösség az I. r. vádlott részéről kimeríti a Btk. 172. §-ának (1) bekezdése szerinti segítségnyújtás elmulasztásának vétségét, miért is a Legfelsőbb Bíróság e vádlott cselekményének jogi minősítését ilyen értelemben megváltoztatta.
Az I. r. vádlottnál a minősítés változása a büntetés kiszabási tényezők eltérő értékeléséhez is vezetett. E vádlott terhére súlyosító körülmény nem észlelhető, mert az általa elkövetett bűncselekmény, a segítségnyújtás elmulasztása gyakoriságáról nem lehet beszélni, és a magatartásának provokatív jellege sem képezhet büntetést növelő tényezőt. E vádlott javára értékelendő a fiatal felnőtt volta a ténybeli beismerése továbbá az elkövetés óta eltelt hosszabb idő. A büntetéskiszabási tényezők ilyen változása mellett, az enyhébb büntetési keretre is figyelemmel a Btk. 87. §-a (2) bekezdése e) pontjának és a Btk. 51. §-ának az alkalmazásával a Legfelsőbb Bíróság az I. r. vádlott büntetését 100 napi tétel pénzbüntetésre enyhítette, és az egynapi tétel összegét 100 forintban állapította meg, ugyanakkor a II. r. vádlott tekintetében a megyei bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Bf. II. 13/1986.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás