BK BH 1986/489
BK BH 1986/489
1986.12.01.
Közveszélyokozás bűntettének kísérlete helyett rongálás kísérletének téves megállapítása [Btk. 259. § (1) bek., (2) bek. b) pont, 324. § (1) és (5) bek.].
A városi bíróság a terheltet közveszélyokozás bűntettének kísérlete és könnyű testi sértés vétsége miatt 1 év 4 hónapi – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 1 évi eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt kultúrotthonban rendezett szilveszteri mulatságon vett részt, hosszabb időn keresztül italozott, és miután 3 óra tájban unokatestvérével együtt eltávoztak, az utcán szóváltásba keveredtek a sértettel, aki személygépkocsijával nem tudott mellettük elhaladni, mert nem adtak neki utat. A vita közben a terhelt megütötte a sértettet, aki az ezt követően kialakult dulakodás után beült a gépkocsiba, eközben őt a terhelt a zsebkésével a hátán megszúrta, és a sértettnek 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott.
Ezután a terhelt a sértett lakóházához ment, és az egyik szoba ablakához egy tégladarabot dobott, amely az ablaküveget betörte, és beesett a szobába.
A terhelt ezt követően hazament, és segédmotoros kerékpárja üzemanyagtartályából 3 db 2 dl-es üvegbe üzemanyagot folyatott, majd az üvegek nyílását ronggyal betömte. A terhelt ezután a sértett házához ment, ahova az üvegeket magával vitte, és az egyik üveget – miután az abban levő rongyot meggyújtotta – a sértett garázsa elé dobta, ahol az üveg széttört, az üzemanyag kifolyt és égni kezdett.
A terhelt a második üzemanyaggal megtöltött üveget is meggyújtotta, és azt a lehúzott redőnyű ablakhoz dobta. A műanyagból készült redőny megolvadt, az üveg a földre esett, de nem tört szét, a fű azonban kis területen égni kezdett.
A terhelt ezután a harmadik üveg tartalmát is meggyújtotta, majd a szúnyoghálóval fedett fürdőszoba ablakhoz vágta. A szúnyogháló megpörkölődött, az üzemanyag még a fürdőszobába is befolyt, a fürdőszoba ablaka betört, az épen maradt üveg a földre esett, egy ideig égett.
A több helyen keletkezett tüzet a sértett felesége észrevette, azt nagy bátorsággal és lélekjelenléttel eloltotta, és mivel látta, hogy a terhelt okozta a tüzet, rákiáltott, hogy távozzék el. Ekkor a terhelt még két tégladarabot dobott a ház ablakaihoz, és a főzőfülke ablakát be is törte.
A sértett lakóháza és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó gazdasági épületsor, valamint a garázs együttes értéke 1 200 000 forint, és ha a sértett felesége nem tudja eloltani a tüzet, az kiterjedhetett volna ezekre az épületekre. A terhelt így 2652 forint kárt okozott a lakóépületben.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a terhelt közveszélyokozás bűntettének kísérleteként értékelt cselekményét különösen nagy kárt okozó rongálás bűntette kísérletének minősítette, és ennek indokaként a következőkre hivatkozott.
A közveszély az elkövetés módjával szorosan összefüggő, emberi magatartás folytán keletkező olyan állapot, amely a benne rejlő objektív tényezőkön, törvényeken, folyamatokon keresztül nagyszámú, meg nem határozható személyt vagy előre fel nem becsülhető, nagy értékű anyagi javakat megsérüléssel, rongálással vagy megsemmisüléssel fenyeget.
A sértett házában azonban csupán négy-öt ember tartózkodott, és a szakvélemény szerint a tűz kizárólagosan csak a lakóházra, az ahhoz közvetlenül kapcsolódó gazdasági épületsorra és a garázsra jelentett volna veszélyt, melyek megközelítőleges értéke 1 200 000 forint. Ebből következően tehát a terhelt által előidézett veszély közveszélynek nem tekinthető.
A megyei bíróság ítélete ellen a terhelt cselekményének minősítése miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A közveszélyokozás és a rongálás elhatárolásának szempontjai a bírói gyakorlatban kialakultak. Közveszély előidézéséről általában akkor van szó, ha a cselekmény meg nem határozott személyt vagy jelentős értékű dolgot fenyeget, szemben a rongálással, amelynél meghatározott dologra nézve történik az elkövetés (BJD 9093. szám).
Az adott esetben a terhelt szándéka nem meghatározott dolog elégetésére irányult, hanem olyan módon és körülmények között akart tüzet okozni, hogy kizárólag a véletlentől függött, hány személy, illetve milyen értékű dolog kerül veszélybe. Azt nem is tudta, hogy a sértett házában hányan tartózkodnak.
Az adott körülmények között a cselekmény ugyan valóban csupán a házban tartózkodó néhány személyt veszélyeztethette volna, de ennek ellenére alkalmas volt közveszély előidézésére. A tovaterjedő tűz ugyanis nem csupán egy meghatározott dolgot, hanem több és összességében nagy értékű vagyontárgyat (lakóházat, gazdasági épületsort, garázst) pusztíthatott volna el.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapítva a másodfokú bíróság ítéletének a törvényességi óvással megtámadott részét hatályon kívül helyezte, és a terhelt cselekményét közveszélyokozás bűntette – Btk. 16. §-a szerinti – kísérletének minősítette. (B. törv. I. 478/1985. szám).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás