BK BH 1986/492
BK BH 1986/492
1986.12.01.
Együttesen bűncselekményt megvalósító katonák között a függelmi viszony alakulása (Btk. 361. §).
A katonai bíróság elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt a sorállományú szakaszvezető vádlottat 1 évi – fogházban végrehajtandó – szabadságvesztésre ítélte.
A tényállás szerint a szakaszvezető vádlott a gépkocsivezető honvéddel történt megállapodás szerint, ez utóbbi kezelésére bízott és általa vezetett darus gépkocsival engedély nélkül elhagyták az elhelyezési körletet, és bementek a néhány kilométerre levő faluba. Oda megérkezve mindketten leittasodtak. Ilyen állapotban indultak vissza 23 óra tájban az alakulathoz, amikor a gépkocsit szintén a honvéd vezette, és utasként egy katonatársukat is felvették. A vádlott ittassága miatt útközben elaludt, az ugyancsak közepesen ittas honvéd pedig egy jobbra ívelő éles kanyarban elveszítette uralmát a jármű felett, letért az úttestről, és mintegy 40 km/óra sebességgel egy fának ütközött. A gépkocsi vezetője a baleset következtében elszenvedett sérülései folytán a helyszínen életét vesztette. Az utas súlyos, míg a vádlott könnyebb sérüléseket szenvedett, a tehergépkocsiban pedig mintegy 400 000 forint kár keletkezett.
Az elsőfokú bíróság e tényállásból azt a következtetést vonta le, hogy a szakaszvezető vádlott megvalósította az elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettét, miután magasabb rendfokozata folytán köteles lett volna magát szolgálatba helyezve meggátolni, hogy az ittas honvéd járművet vezessen. E kötelességmulasztás folytán következhetett be az említett eredmény, amiért felelősséggel tartozik.
Ez az álláspont azonban téves.
A Magyar Népköztársaság Fegyveres Erői Szolgálati Szabályzata pontosan meghatározza a függelmi viszonyokat. Így a 22. pont szerint, ha több katona együttes szolgálati tevékenységet folytat, és közülük senki sincs parancsnokként kijelölve, a rangidős köteles a parancsnokságot átvenni. Ebben az esetben az adott szolgálati tevékenység keretében szolgálati elöljáró, és a parancsadás joga mellett viseli az adott szolgálati tevékenység végrehajtásáért a felelősséget. E rendelkezés szerint tehát a rangidős az együttes szolgálati tevékenység során válik a rangban fiatalabb katona elöljárójává. A szabályzat e pontja azt is meghatározza, hogy katonai gépjármű használata esetén a kötelezettség nem szolgálati jellegű utazás alkalmával is fennáll. Ezen utóbbi rendelkezés pedig azzal áll összhangban, hogy a katonai gépjárművet az arra illetékes elöljáró engedélyével nemcsak szolgálati, hanem meghatározott magánjellegű célokra is igénybe lehet venni. Ha tehát jogosan veszik igénybe a katonai gépjárművet magáncélra, a rangidős katona ugyancsak elöljárója a fiatalabbnak. A Szolgálati Szabályzat 22. pontja ily módon a katonai gépjárművek jogszerű igénybevétele esetére rendezi a függelmi viszonyokat.
Értelemszerűen nem vonatkozik azonban e rendelkezés olyan esetekre, amikor az egymással alá- és fölérendeltségi viszonyban nem álló katonák bűncselekményt vagy fegyelmi vétséget valósítanak meg együttesen.
A korábban már fennálló függelmi viszonyt természetesen nem érinti, ha az elöljáró és az alárendelt együtt követnek el bűncselekményt vagy fegyelmi vétséget. Így az elöljáró sérelmére elkövetett függelemsértés ilyenkor is bűncselekményt valósít meg. Ennek megfelelően a már fennálló függelmi viszonyt pl. nem szünteti meg az, ha a jogszerűen igénybe vett katonai gépjárművet az engedély keretein túl használják, vagy azzal együttesen más jogsértő magatartást tanúsítanak.
Más viszont a helyzet, ha egymással alá- és fölérendeltségi viszonyban nem álló katonák követnek el együttesen bűncselekményt vagy fegyelemsértést. Ilyenkor önmagában a rendfokozati különbség nem hoz létre közöttük alá- és fölérendeltséget, ezzel ugyanis az együttes bűnelkövetés nem járhat. Jelen esetben pedig a vádlott és a járművezető honvéd között korábban alá- és fölérendeltségi viszony nem állt fenn. Amikor közös elhatározással, engedély nélkül elhagyták az alakulatot, mindketten fegyelemsértést valósítottak meg. Azzal pedig, hogy – ugyancsak közös elhatározással – a honvéd kezelésére bízott gépkocsit engedély nélkül igénybe vették, a hűtlen kezelés vétségét vagy szabálysértését valósították meg. Ebből pedig az is következik, hogy a vádlottól csupán azért, mert rendfokozatot viselt, nem volt megkövetelhető, hogy a vele együtt jogsértő magatartást tanúsító rendfokozat nélküli társával szemben szolgálatilag lépjen fel.
A Btk. 361. §-ába ütköző elöljárói intézkedés elmulasztása bűncselekményét csak az az elöljáró valósítja meg, akinek az érintett alárendelt kötelességszegésének vagy bűncselekményének megakadályozására, illetve a törvényes felelősségre vonására a szolgálati rendet, fegyelmet vagy a közbiztonságot fenyegető zavar leküzdésére tényleges kötelezettsége van és azt elmulasztja. Olyan katona viszont, akit nem terhel ilyen kötelezettség, azt el sem mulaszthatja. Hasonlóan az a feljebbvaló sem, aki az együttesen megvalósított jogsértő cselekmény véghezvitele során nem léphet fel elöljáróként. Így miután a vádlott és a honvéd között a közösen elkövetett jogsértő cselekmény kapcsán függelmi viszony nem jött létre, a vádlott elöljárói bűncselekményt nem valósíthatott meg, így magatartása csupán fegyelemsértésként értékelhető.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján – miután bűncselekményt nem követett el – a vádlottat az ellene elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vád alól felmentette. (Legf. Bír. Katf. I. 52/1986.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás