PK BH 1986/501
BH 1986/501
1986.12.01.
A jogellenesen okozott kárért fennálló felelősség a polgári jogi általános felelősségi szabályok szerint alakul akkor is, ha a károkozó valamely termék előállítója és az előállított termék okoz kárt a vásárlónak (Ptk. 339. §).
A felperes a keresetében előadta, hogy kereskedelmi forgalomban vásárolt egy pár női papucsot, amelyet az alperes gyártott. A vásárlás után nyomban tapasztalta, hogy az egész papucs „instabil”, a talpa nagyon csúszós. Mintegy kétheti használat után 1984. szeptember 4-én ebben a papucsban úgy csúszott el a lakása konyhájának kövén, hogy a karja eltörött, és egyéb sérüléseket is szenvedett. Ennek alapján kérte, hogy a bíróság az alperest szerződésen kívül okozott kár megtérítése címén 6319 forint és járulékainak megfizetésére kötelezze.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 200 forint perköltséget, az államnak pedig felhívásra 378 forint illetéket. Az ítélet indoklása szerint a felperes nem azt vonta perbe, akivel szemben érvényesíthetné a jogait. A felperes csupán azzal a kereskedelmi szervvel szemben léphet fel követeléssel, amelytől a papucsot vásárolta, „közvetlenül a papucsot gyártó szövetkezetet nem perelheti”. A felperes azonban felhívás ellenére nem nevezte meg az eladó kereskedelmi vállalatot.
A felperes fellebbezése folytán másodfokon eljárt megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a módosítással hagyta helyben, hogy mellőzte a felperesnek az illeték megfizetésére kötelezését. A másodfokú bíróság lényegében indokai alapján hagyta helyben az elsőfokú bíróság ítéletének a per főtárgyára vonatkozó rendelkezését. Kiemelte, hogy „a szerződéses kapcsolat minden esetben megelőzi a szerződésen kívül okozott kártérítési felelősség szabályainak alkalmazását”.
A jogerős ítélet ellen törvénysértés címén emelt törvényességi óvás alapos.
A jogellenesen okozott kárért fennálló felelősség a polgári jogi általános felelősségi szabályok szerint alakul akkor is, ha a károkozó valamely termék előállítója, és az előállított termék okoz kárt a vásárlónak. Ezen nem változtat az sem, ha a termék előállítója és a károsult között nincs szoros (szerződéses) jogviszony, illetőleg az sem, ha a jogosult egyébként harmadik személlyel szemben szerződéses jogviszony alapján kártérítési vagy egyéb (pl. szavatossági) igénnyel felléphetne. A peres felek közötti jogviszony hiányára való utalás azért téves, mert maga a károkozás létesít kártérítési kötelmet, tehát jogviszonyt a károsult és a termék előállítója között. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a jogviszony fogalmát a szerződéses kapcsolatokra szűkítette. Nem zárható el a károsult attól, hogy követelését közvetlenül azzal szemben érvényesítse, aki neki szerződésen kívül okozott kárt. Miután pedig a felperes a követelésével ezt a módját választotta, téves a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a szerződéses kapcsolat önmagában megelőzi a szerződésen kívül okozott kártérítési felelősség szabályainak az alkalmazását.
A bíróságoknak tehát a felperes követelését érdemben kellett volna elbírálniuk a Polgári Törvénykönyv XXIX. fejezetében írt szabályok alapján. Akkor jártak volna el helyesen, ha a felperest ért baleset körülményeinek pontos feltárása után, szükség esetén szakértő bevonásával tisztázzák, hogy az alperes a gyártás során tanúsított-e olyan felróható jogellenes magatartást (tevékenységet vagy mulasztást), amely okozati összefüggésbe hozható a felperes kárával.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, egyben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. III. 20 297/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás