PK BH 1986/507
BH 1986/507
1986.12.01.
A bírósági meghagyás kibocsátásának feltételei [Pp. 136. § (2) bek.].
A felperes által árverés útján szerzett ingatlanon levő lakóépület egyik szobájában az alperes lakott.
A felperes keresetében kérte: kötelezze a bíróság az alperest az ingatlan kiürítésére annak megállapításával, hogy elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. A felperes a kereseti kérelmét arra alapította, hogy az alperes az ingatlan korábbi tulajdonosának házastársa, és szívességi lakáshasználónak minősül. A lakás használata megszüntetését az indokolja, hogy a szocialista együttélés követelményeivel ellentétes magatartást tanúsít.
Az első tárgyaláson az alperes szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, írásbeli védekezést nem terjesztett elő. A felperes bírósági meghagyás kibocsátását kérte. A bíróság a kérelemnek helyt adott, és bírósági meghagyással kötelezte az alperest arra, hogy a lakást 15 nap alatt ürítse ki, az ingatlant bocsássa a felperes birtokába. Megállapította, hogy az alperes az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni, és kötelezte az alperest 50 forint perköltség megfizetésére.
Az alperes a bírósági meghagyást nem támadta meg ellentmondással, így az jogerőre emelkedett.
A jogerős bírósági meghagyás alapján a bíróság az alperes ellen megindította a végrehajtást. A végrehajtási eljárásban az alperes a lakás kiürítésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette, ezért 1000 forint pénzbírsággal sújtották. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság bírságoló végzését helybenhagyta.
A bírósági meghagyás és a pénzbírságot kiszabó végzés ellen emelt törvényességi óvás az alábbiak szerint alapos.
A Pp. 136. §-ának (2) bekezdése szerint ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el, és írásbeli védekezést nem terjesztett elő, a bíróság a felperes kérelmére az alperest az idézéssel közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, egyben marasztalja a felperes költségeiben. Nem bocsáthatja ki a bíróság a meghagyást, ha a per megszüntetésének lenne helye, továbbá ha a keresetlevelet a 130. § (1) bekezdésének i) pontja alapján el kellett volna utasítani.
A Pp. 136. §-ának (2) bekezdésében foglalt fenti rendelkezések nem jelentik azt, hogy a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság köteles lenne a bírósági meghagyás kibocsátására. A bíróságnak ugyanis csak lehetősége nyílik az alperes mulasztása esetén ennek az intézkedésnek a meghozatalára. Ha azonban a keresetlevél vagy mellékletei tartalmára, illetőleg a rendelkezésre álló egyéb adatokra tekintettel alapos kétségei támadnak a követelés jogalapja vagy fennállása tekintetében, vagy úgy látja, hogy a követelés a jogszabály megkerülésére vagy mások jogainak csorbítására irányul, akkor jár el helyesen, ha az újabb tárgyalás kitűzése felől dönt, illetőleg az általános szabályok szerint határoz. (PK 172. szám.)
A Pp. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a bíróságnak az a feladata, hogy a törvény céljának megfelelően az igazság kiderítésére törekedjék: a bíróság evégből hivatalból gondoskodik arról, hogy a felek a perben jogaikat helyesen gyakorolják, és a perbeli kötelességeiknek eleget tegyenek. Mindebből pedig az következik, hogy az igazság érvényesülésének biztosítása érdekében a bíróságnak mellőznie kell a bírósági meghagyás kibocsátását, ha a keresetlevél adatai alapján az igény érvényesítésével kapcsolatban aggály merül fel.
A jelen esetben az alperes lakhatási jogcímére és az alperes magatartására nem állt rendelkezésre egyéb adat, mint a keresetlevél rövid, néhány szavas előadása. Ez pedig az ítélkezési gyakorlat szerint nem elegendő a tényállás megállapításához. Nem álltak tehát a bíróság rendelkezésére olyan bizonyított tényállásbeli elemek, amelyek alapján a lakás kiürítését elrendelő bírósági határozat meghozatalára sor kerülhetett volna. Ugyanígy megalapozatlan annak megállapítása is, hogy az alperes – az ingatlan használata során tanúsított magatartása folytán – az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.
A már idézett PK 172. számú állásfoglalás kiemeli, hogy bírósági meghagyás kibocsátására (az egyéb feltételek fennállása esetén is) csak akkor kerülhet sor, ha a kereseti kérelmet az alperessel előzetesen közölték. A jelen esetben ennek megtörténte sem állapítható meg, mert a tértivevény tanúsága szerint az alperesnek csak az idéző végzést és egy meg nem határozott tartalmú „felhívást” kézbesítettek. A bírósági meghagyás kibocsátásának – a közölt érdemi okok mellett – ez okból sem volt helye.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős bírósági meghagyást a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, egyben a városi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. III. 20 097/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás