PK BH 1986/509
BH 1986/509
1986.12.01.
I. Ha az érdekelt a hagyatéki tárgyalásra nincs szabályszerűen idézve, ez a tárgyalás megtartásának nem akadálya, de érdemi határozatot nem lehet hozni, hanem a tárgyalás folytatására új határnapot kell kitűzni [6/1958. (VII. 4.) IM sz. (He.) 40. § (1) bek. b) pont, 43. § (2) bek., 69. § (1) bek.].
II. A kiesett örökös túlélő házastársát haszonélvezeti jog nem illeti meg. Az örökhagyó és a vő között nincs öröklési kapcsolat (Ptk. 615. §).
Az 1978. február 5. napján elhunyt örökhagyó hagyatéka volt a z.-i 3262 hrsz. alatt nyilvántartott, részben szántó, részben erdő művelési ágú zártkerti ingatlan.
Az örökhagyó törvényes örökösei M. M.-né kiesése folytán két unokája: K. É. és K. E.
A N.-i Földhivatalnak a hagyatéki iratokban elfekvő tájékoztatása szerint az örökhagyó elhunyt gyermekének férje: M. M. él.
Az állami közjegyző a leszármazó törvényes örökösöket – téves címről – megidézte a hagyatéki tárgyalásra, ahonnan az idézés ismeretlen jelzéssel érkezett vissza. Így a tárgyalás tartása nélkül hozott teljes hatályú hagyatékátadó végzésével az ingatlan hagyatékot az örökhagyó unokáinak adta át, M. M. özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten.
A hagyatékátadó végzés – amelyet a közjegyző az illetékhivatalnak, a földhivatalnak, továbbá a két örökösnek rendelt el kézbesíteni – fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
A jogerős hagyatékátadó végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A hagyatéki eljárásról szóló – több jogszabállyal módosított és kiegészített – 6/1958. (Vn. 4.) IM számú rendelet (He.) 40. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a hagyatéki tárgyalásra végrendelet hiányában a törvényes örökösöket meg kell idézni. A hagyatéki tárgyalást akkor is meg kell tartani, ha valamelyik meg nem jelent érdekelt a tárgyalásra nem volt szabályszerűen megidézve, ilyen esetben azonban a tárgyaláson érdemi határozatot hozni nem lehet, hanem a tárgyalás folytatására új határnapot kell kitűzni [He. 43. § (2) bek.].
Az adott esetben tehát a közjegyzőnek a fenti rendelkezések szerint kellett volna eljárnia.
Nem volt jogi lehetőség arra sem, hogy a közjegyző a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át.
A He. 69. §-ának (1) bekezdése határozza meg azokat az eseteket, amikor a hagyatéki tárgyalás nélkül történő átadásának helye van. Ha azonban az örökhagyó után több törvényes örökös jogosult örökölni, az örökösöknek igazolniuk kell, hogy az örökhagyónak kizárólagos törvényes örökösei és a hagyatékkal kapcsolatban a közjegyző előtti eljáráson kívül az összes kérdésre kiterjedő olyan egyezséget kötöttek, amelynek alapján a hagyaték átadható [He. 69. § (1) bek. b) pont].
Az adott esetben azonban a törvényes örökösök ilyen tartalmú nyilatkozata nem állt rendelkezésre.
Végül törvényt sértett a közjegyző akkor is, amikor a leszármazóknak jutott ingatlan hagyatékot a Ptk. 615. §-a alapján M. M. özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten adta át. Az örökhagyó elhunyt gyermekének házastársa és az örökhagyó között ugyanis nincs öröklési kapcsolat.
Nem tisztázott viszont, hogy az örökhagyó leánya: M. M.-né mikor halt meg. Ha ugyanis az örökhagyó elött halt meg, az örökhagyó után az öröklésből kiesett, és helyette kizárólag gyermekei – az örökhagyó unokái – örökölnek. Ha azonban a nevezett az örökhagyó halála után hunyt el, az örökhagyó hagyatékát megörökölte. Utóbb bekövetkezett halála folytán azonban hagyatéki ügyét – a He. 28. §-ának (4) bekezdése értelmében – a jelen hagyatéki ügyhöz kellett volna egyesíteni és a hagyatéki eljárást a nevezett után is le kellett volna folytatni. Ebben az esetben M. M.-né mint II. r. örökhagyó hagyatékában törvényes öröklés jogcímén két gyermeke jogosult örökölni, míg túlélő házastársát: M. M.-t özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a rendelkező rész szerint a hagyatékátadó végzést hatályon kívül helyezte. (P. törv. II. 21. 119/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás