GK BH 1986/512
BH 1986/512
1986.12.01.
A kereskedelmi forgalomban vásárolt termék hibája miatt keletkezett kár megtérítése iránt a károsult vevő nemcsak a vele szerződéses jogviszonyban álló előadótól, hanem – szerződésen kívüli károkozás jogcímén – közvetlenül a gyártó gazdálkodó szervezettől is követelheti kárának a megtérítését [Ptk. 310. §, 318. § (1) bek., 339. § (1) bek.].
Az alperes gyártja a földgázégőket, amelyeket a felperes forgalmazóktól vásárolt. A felperes kereseti állítása szerint az alperes által gyártott termékek minőséghibásak voltak, ezért 3 571 123 Ft kár megfizetésére kérte kötelezni az alperest szerződésen kívüli károkozás jogcímén [Ptk. 339. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. A végzés indokolása szerint szerződésen kívül okozott kár címén igényt csak akkor lehet érvényesíteni, ha a kár bekövetkezése nem szerződésszegés következménye. Az adott esetben a felperes kártérítési igényt csak a vele szerződéses jogviszonyban álló gazdálkodó szervezetekkel szemben érvényesíthet [Ptk. 310. §, 318. § (1) bek.].
A végzés ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására kérte utasítani. Álláspontja szerint az alperes hibás terméket gyártott, aminek a következményeit viselnie kell, és pergazdaságossági szempontok indokolják, hogy a forgalmazási jogviszonyban részt vevő, vétlen forgalmazók kikerülésével szerződésen kívül okozott kárért az alperes felelőssége megállapítható legyen.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alapos.
Téves az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy szerződésen kívüli kárigényt csak akkor lehet érvényesíteni, ha a kár bekövetkezése nem szerződésszegés következménye. A szerződéses jogviszony hiánya ugyanis azt jelenti, hogy a szerződésszegés jogkövetkezményeit nem lehet alkalmazni. Jogszabály tiltó rendelkezése hiányában azonban nincs akadálya annak, hogy a vevő, fogyasztó stb. közvetlenül a gyártóval, termelővel stb. szemben érvényesítsen igényt. Ezt az igényt éppen a termék hibája létesítette. A szerződésszegésen alapuló és a szerződésen kívüli felelősség tartalmában, az igényérvényesítés módjában, bizonyításában eltérések vannak, és a jogosult dönti el, hogy a követelését mire kívánja alapítani. A kétféle helytállás között a különbség csupán az, hogy a jogosult általában a szerződésszegésen alapuló igényt érvényesítheti, mert ez számára egyszerűbb bizonyítási terhet jelent. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a jogosult a hibás terméket előállító gyártóművel szemben igényt nem érvényesíthet. A bírói gyakorlat csupán abban következetes, hogy a szerződésszegésen alapuló igényt a teljesítési segéddel szemben a szerződéses kötelezett megkerülésével nem lehet érvényesíteni. A felperes a perbeli esetben a minőséghibás terméket gyártóval szemben szerződésen kívüli kártérítés címén terjesztett elő keresetét, amelynek idézés kibocsátása nélküli elutasítása a fent kifejtettek értelmében jogszabályba ütközik.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-a értelmében hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. II. 30 076/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás