GK BH 1986/513
BH 1986/513
1986.12.01.
Amennyiben a számla nem tartalmaz a termék átadására, illetőleg átvételére utaló adatokat, önmagában a számla átvétele nem bizonyítja a termék átvételét [Ptk. 365. § (1) bek.; Pp. 164. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság – a felperes kérelmére kibocsátott fizetési meghagyással szemben kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán perré alakult eljárás eredményeként hozott – ítéletében két db gázégő ellenértékének fejében 55 556 Ft és ez összeg kamata megfizetésére kötelezte az alperest. Az ítélet indokolása szerint a felek között érvényes adásvételi szerződés jött létre két db gázégőre nézve, ebből következően az alperes köteles a vételárat megfizetni [Ptk. 365. §-ának (1) bekezdése.].
Az ítélet ellen az alperes elutasítás végett fellebbezett. Nem tette vitássá a vonatkozó számla átvételét, illetve annak aláírását, változatlanul tagadta viszont az adásvétel tárgyát képező égők átvételét. Ennek alátámasztására utalt az iratokhoz csatolt – a perbeli égőkre vonatkozó – szállítólevélre, amely nem tartalmazza megbízottjának az égők átvételét igazoló aláírását. A fellebbezési tárgyaláson előadta, hogy a számlát a felperes boltjában állították ki, megbízottjának viszont az égőket egy távolabbi – időközben bezárt – raktárban kellett volna átvennie. Ezért a számlát hazavitte, ahol munkahelyi vezetője a számlázott ellenértéket magasnak találta, és így végeredményben nem került sor az égők átvételére.
A fellebbezés alapos.
Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság a perbeli adásvételi szerződés létrejöttét, az alperes fizetési kötelezettségére nézve levont következtetése ellenben téves.
Az elsőfokú bíróság által is felhívott szabály [Ptk. 365. §-ának (1) bekezdése] akként rendelkezik, hogy az adásvételi szerződés alapján az eladó (felperes) köteles a dolog tulajdonát a vevőre (alperesre) átruházni, és a dolgot a vevő (alperes) birtokába bocsátani; a vevő (alperes) pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. A fenti törvényi rendelkezésből okszerűen következik: az égők ellenértékének megfizetésére irányuló igény sikeres érvényesítése érdekében a felperest terhelte volna a perben annak a bizonyítása [Pp. 164. §-ának (1) bekezdése], hogy a perbeli égőket az alperesnek átadta, az alperes pedig azokat átvette. Erre alkalmas bizonyítékot azonban a felperes a hivatkozott számlán túlmenően, a fellebbezési eljárásban sem terjesztett elő.
Téves a felperesnek a perbeli álláspontja, amely szerint a számla átvétele, illetve annak az alperes megbízottja részéről történt aláírása, lebélyegzése egyben a termék átvételét is bizonyítja. A számla megküldése, pontosabban annak a kötelezett részéről történő átvétele megszünteti a jogosult késedelmét, és esedékessé válik a kötelezett fizetési kötelezettsége, amennyiben a számla tartalmánál fogva megfelel a fizetéshez szükséges könyvelési bizonylattal szemben támasztott követelményeknek. A számla átvételéhez tehát más joghatások fűződnek, és a számla átvétele önmagában még nem bizonyítja a termék átvételét, kivéve természetszerűen, ha az egyben a termék átadására, illetve átvételére utaló adatokat is tartalmazza. Mivel a jelen perbeli esetben a becsatolt számla a két db égő átadását, átvételét a raktár leltáreredményével együtt nem bizonyítja, a per egyéb adatai pedig (pl. a szállítólevél aláírásának hiánya) inkább ez ellen szólnak, nem tekinthető bizonyítottnak az égők átadása, birtokbaadása [Ptk. 365. §-ának (1) bekezdése], következésképpen a vételár megfizetésére irányuló kereset alaptalan.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az alperest marasztaló, fellebbezéssel támadott első fokú ítéletet megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Gf. I. 30 316/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás