PK BH 1986/65
PK BH 1986/65
1986.02.01.
Valamely dolog teljes tulajdonjogának egy jogcímen történt megszerzése esetén további szerzési jogcím fogalmilag kizárt. Ha a felperes a tulajdonszerzésének több jogcímére hivatkozik, és az elsőfokú bíróság a tulajdonszerzést az elsődleges jogcímen állapítja meg, a másodfokú bíróság e jogcím bizonyítatlansága esetén a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaitól függetlenül vizsgálja a másodlagos jogcím fennállását [Pp. 3. § (1) bek., 253. § (3) bek.].
A felperes a keresetében annak a megállapítását kérte, hogy a b.-i 492. sz. tulajdoni lapon nyilvántartott 440. hrsz. alatti ingatlan tulajdonjogát az 1983-ban meghalt apja még életében adásvétel, illetőleg elbirtoklás útján megszerezte.
A városi bíróság megállapította, hogy a felperes apja az ingatlanon adásvétel útján tulajdont szerzett. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes apja az ingatlant az alperesek azóta szintén meghalt apjától megvásárolta. Bár az ügyletkötő felek a szerződést nem foglalták írásba, a felperes apja a vételárat megfizette, ezért a tulajdonjogot adásvétel útján megszerezte. A per adatai nem elégségesek annak a megállapítására, hogy a felperes apja az ingatlant elbirtokolta, ezért a felperesnek ezt a kereseti kérelmét el kellett utasítania.
Az ítélet ellen az alperesek, valamint a városi ügyészség fellebbezett. A fellebbezésekben arra hivatkoztak, hogy a Ptk. 365. §-ának (3) bekezdése értelmében ingatlan adásvételének az érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Írásbeli szerződés hiányában a felperes apja a perbeli ingatlan tulajdonjogát adásvétel címén nem szerezhette meg.
A felperes a másodfokú eljárásban csatlakozó fellebbezéssel élt. Ebben azt az álláspontját fejtette ki, hogy abban az esetben, ha a másodfokú bíróság a fellebbezésekben felhozott okból az apja tulajdonszerzését adásvétel címén nem találja megállapíthatónak, mindenképpen szükséges a másodlagos kereseti kérelem, az elbirtoklás vizsgálata. Azt kérte tehát, hogy a másodfokú bíróság az általa megjelölt valamelyik jogcímen a keresetének adjon helyt.
A másodfokú bíróság két végzést hozott. Az elsővel a felperes csatlakozó fellebbezését a Pp. 244. §-ának (1) és (3) bekezdésére hivatkozással elutasította azon az alapon, hogy az első fokú ítéletnek az elbirtoklás kérdésére vonatkozó rendelkezése ellen sem az alperesek, sem az ügyészség nem élt fellebbezéssel, ezért csatlakozó fellebbezés benyújtására nincs lehetőség.
A második végzéssel az elsőfokú bíróság ítéletének az elbirtoklásra vonatkozó, nem fellebbezett rendelkezését nem érintette, a fellebbezett rendelkezését pedig hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A végzés indokolásában arra utalt, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének az elbirtoklásra vonatkozó rendelkezése ellen az arra jogosultak nem fellebbeztek, míg a felperes apjának az adásvétel útján történt tulajdonszerzése a per adatai alapján nem állapítható meg. Ebben a vonatkozásban további bizonyításra van szükség, amelyet az elsőfokú bíróságnak kell újabb eljárásban foganatosítania.
A másodfokú bíróság csatlakozó fellebbezést elutasító végzése, valamint a hatályon kívül helyező végzésnek az első fokú ítélet nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintő része ellen – az első fokú ítéletnek a keresetet elutasító rendelkezésére is kiterjedően – emelt törvényességi óvás alapos.
A felperes a keresetében annak a megállapítását kérte, hogy az apja a perbeli ingatlan tulajdonjogát megszerezte. A tulajdonszerzés jogcímeként elsődlegesen adásvételre, másodlagosan elbirtoklásra hivatkozott.
Valamely dolog teljes tulajdonjogának egy jogcímen történt megszerzése esetén további szerzési jogcím fogalmilag kizárt. Ha tehát az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felperes apja a perbeli ingatlan tulajdonjogát adásvétel útján megszerezte, ezzel a keresettel érvényesített jog – az ingatlan tulajdonjoga – kérdésében döntött. Ennek folytán pedig kizárttá vált a felperes által megjelölt másodlagos jogcím, az elbirtoklás vizsgálata, és az ezzel kapcsolatos ítéleti rendelkezés. A tulajdonjog megállapításán túlmenő kereseti kérelem ugyanis – a kifejtettek szerint – a perben nem volt. A felperes egy kereseti kérelmet terjesztett elő, egymást kizáró két jogcímen.
Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amidőn azzal az indokolással, hogy az elbirtoklás nem bizonyított, a keresetet részben elutasította.
Minthogy az alperesek és a városi ügyészség a tulajdonjognak adásvétel útján történt megszerzését megállapító első fokú ítéleti rendelkezés ellen fellebbezéssel éltek, a felperes – aki az első fokú eljárásban az ingatlan tulajdonjoga iránti kereseti kérelme tekintetében nyertes volt, és így az ítélet ellen nem volt oka fellebbezni – a reá nézve kedvező első fokú döntés fenntartását úgy kívánta elérni, hogy csatlakozó fellebbezéssel élt, és ebben a keresete elsődleges jogcímének a meg nem állapítása esetére a másodlagos jogcím, az elbirtoklás vizsgálatát kérte.
A Pp. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. Ezért arra tekintettel, hogy a kifejtettek szerint az elsőfokú bíróságnak nem volt lehetősége a tulajdonjog adásvétel útján történt megszerzésének a megállapítása mellett az elbirtoklás kérdésében a keresetet elutasító rendelkezést hozni, a megyei bíróságnak a felperes csatlakozó fellebbezését fellebbezési ellenkérelemnek kellett volna tekintenie, és ennek megfelelően elbírálnia.
Minthogy pedig a másodfokú bíróság a Pp. 253. §-ának (3) bekezdése értelmében a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között a perben érvényesített jog, illetőleg az azzal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határozhat, amelyekben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetőleg nem határozott, a megyei bíróságnak az adásvétel útján történt tulajdonszerzés kérdésében elfoglalt álláspontjára tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét teljes egészében hatályon kívül kellett volna helyeznie, és az elsőfokú bíróságot arra utasítania, hogy ha a keresetnek a felperes által megjelölt első jogcíme, az adásvétel nem állapítható meg, vizsgálja a másodlagos jogcím, az elbirtoklás kérdését.
Tévesen járt el tehát a másodfokú bíróság, amidőn azon az alapon, hogy az első fokú ítéletnek az elbirtoklással kapcsolatos rendelkezése ellen sem az alperesek, sem az ügyészség nem élt fellebbezéssel, a csatlakozó fellebbezést mint a törvényben kizártat elutasította, az ítéletet pedig az elbirtoklásra vonatkozó rendelkezése kivételével helyezte hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot csak ebben a keresetben utasította a per újabb tárgyalására.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a csatlakozó fellebbezést elutasító végzést, valamint a hatályon kívül helyező végzésnek az első fokú ítélet nem fellebbezett rendelkezését nem érintő részét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az adott iránymutatás szerint lefolytatandó új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 234/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás