GK BH 1986/68
GK BH 1986/68
1986.02.01.
Nincs helye jogosulti késedelem megállapításának, ha a jogosult téves tartalmú számlát küld ugyan, de a kötelezett a saját adataiból azonosítani tudja a tartozását, és meg tudja állapítani annak a pontos összegét [Ptk. 302. §].
Az alperes nevében egyik boltjának szerződéses üzletvezetője 1983. május 27-én különféle textilárut vett át a felperes közreműködőjétől. Az átvett termékek ellenértéke 250 169 Ft volt. A felperes által 1983. augusztus 2-án kiállított beszedési megbízásban és az ahhoz csatolt számlában az összeg tévedésből 273 353 Ft volt. A szerződéses üzletvezető a hozzákerült számlára rávezette, hogy az csak 250 169 Ft erejéig fogadható el. Az alperes a beszedési megbízást teljes egészében kifogásolta a téves számlázásra hivatkozással. A felperes 1984. január 17-én újabb beszedési megbízást nyújtott be az alperessel szemben, abban ismételten a 273 353 Ft-ot tüntette fel. Az alperes ezt sem fogadta el, azt állítva, hogy hozzá számla nem érkezett. A felperes 1984. február 23-án fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperessel szemben 250 169 Ft-ra és ezen összegnek az 1983. augusztus 15. napjától a kifizetés napjáig járó évi 15%-os késedelmi kamatára. A kibocsátott fizetési meghagyással szemben az alperes ellentmondást terjesztett elő arra hivatkozással, hogy a felperes nem küldött fizetésre alkalmas számlát. A főkövetelést egyébként elismerte, a kamatkövetelés elutasítását és a felperesnek eljárási illetékben való marasztalását kérte.
Az elsőfokú bíróság az ítéletével az alperest 250 169 Ft-nak a megfizetésére kötelezte, a felperes kamatkövetelését elutasította, és őt 7505 Ft eljárási illeték fizetésére kötelezte.
A felperes fellebbezése folytán hozott ítéletével a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet csak annyiban változtatta meg, hogy a felperest terhelő elsőfokú eljárási illeték összegét 3753 Ft-ra leszállította, egyben a felperest 1740 Ft fellebbezési eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Az indokolás szerint a felperes sem az elsőfokú, sem pedig a fellebbezési eljárásban nem igazolta, hogy helyes számlát vagy a kifizetéshez szükséges pontos adatokat tartalmazó olyan okmányt küldött volna, amelynek alapján az alperes a fizetési kötelezettségének eleget tudott volna tenni. Ezért a jogosult késedelme áll fenn, ami a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. Igy a felperes késedelmi kamatot nem követelhet, és őt eljárási illeték fizetésének kötelezettsége is terheli. Minthogy az elsőfokú bíróság a felperest terhelő eljárási illeték összegét tévesen számította ki, az ítéletet csupán ennyiben kellett megváltoztatni.
A Legfelsőbb Bíróság ítélete ellen – az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően – megalapozatlanság címén emelt törvényességi óvás alapos.
Téves ugyanis az eljárt bíróságoknak az a megállapítása, hogy a felperes részéről az alperes kötelezetti késedelmét kizáró jogosulti késedelem állt fenn (Ptk. 302. §). Az kétségtelen, hogy a felperes által 1983. július 29-én kiállított és a beszedési megbízáshoz csatolt számla téves volt, mert annak tételei egy kivételével eltértek a ténylegesen átvett mennyiségtől, és a végösszeg 23 183 Ft-tal magasabb volt a felszámíthatónál. Az alperes azonban a rendelkezésére álló szállítólevél adataiból a tartozásnak pontos összegét megállapíthatta volna. Ezt bizonyítja a felperes fellebbezéséhez fénymásolatban csatolt számlára rávezetett feljegyzés is, amely szerint a szerződéses üzletvezető úgy nyilatkozott, hogy „Kérem T. Osztályt, hogy fenti összeget kifogásolni és az általam átvett 20 301 és 20 302 szállítólevelek alapján járó összeget, amely 250 169 Ft, átutalni szíveskedjenek”. Eszerint tehát az alperes ismerte a tartozásának pontos összegét, és így nem volt alapja annak, hogy a felperes beszedési megbízását teljes egészében kifogásolja. Az alperes az ezzel ellentétes és a pénzügyi fegyelmet sértő eljárásával megakadályozta azt, hogy az általa átvett áruk ellenértékéhez a felperes időben hozzájusson. Ilyen körülmények mellett az alperes fizetési késedelme aggálylanul megállapítható. Az eljárt bíróságok azonban eltérő jogi álláspontjuk miatt nem folytattak le bizonyítási eljárást abban a lényeges kérdésben, hogy a felperes számlája mikor érkezett meg az alpereshez, és hogy megállapodtak-e a felek a fizetés módjában és határidejében. Ennek hiányában a felperest megillető késedelmi kamatkövetelés pontos összegét nem lehet meghatározni.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a Legfelsőbb Bíróság ítéletét a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Eln. Tan. G. törv. 30 183/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás