BK BH 1986/7
BK BH 1986/7
1986.01.01.
I. A terhelt törvénysértő felmentése az ittas járművezetés vétségének vádja alól a bűnösség megállapítására kiható megalapozatlanság miatt [Btk. 188. §; Be. 239. § (2) bek.].
II. Az ittas járművezetés kísérletének alakzata [Btk. 16. §].
A városi bíróság ítéletével a terheltet az ellene ittas járművezetés vétsége miatt emelt vád alól felmentette, egyidejűleg vele szemben ittas vezetés szabálysértése miatt 3500 forint pénzbírságot szabott ki, és járművezetői engedélyét 6 hónapra visszavonta.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy a járművezetői engedély visszavonását végrehajtottnak tekintette.
A megállapított ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt 1965 óta 7 esetben volt elítélve különböző bűncselekmények – köztük közlekedési vétség – miatt. Legutóbb a járásbíróság közokirat-hamisítás bűntette miatt – mint többszörös visszaesőt – 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte.
A terhelt a vádbeli napon délután 16 óra 30 perc körüli időben szeszes italt fogyasztott, majd a tulajdonában levő személygépkocsiját vezette úgy, hogy vérében 0,3 ezrelék alkoholkocentráció volt. 16 óra 45 perckor rendőrjárőr intézkedett vele szemben, és vérvételre állították elő. A 18 óra 30 perckor levett vérében 1,97 ezrelék véralkoholkoncentrációt mutattak ki.
Az eljárt bíróságok a terheltet az ellene emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján bűncselekmény hiányában mentették fel, mert a jármű vezetésének időpontjában nem volt szeszes italtól befolyásolt állapotban. Kifejtette továbbá a másodfokú bíróság határozatában azt is, hogy a terhelt bűnössége a terhére rótt bűncselekmény kísérletében sem állapítható meg, mert az ittas járművezetés bűncselekménye a gépjármű mozgásba hozatalával befejezetté válik.
A jogerős határozatok ellen a terhelt terhére a határozatoknak a bűnösség megállapítására kiható megalapozatlansága miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Nem tisztázták és nem is állapítottak meg tényállást az eljáró bíróságok arra nézve, hogy a terhelt pontosan mikor, hol, milyen minőségű és mennyiségű szeszes italt fogyasztott, holott e vonatkozásban több – bár kétségtelenül egymással ellentétes – peradat állt rendelkezésre.
Így a terhelt nyilatkozata szerint a vádbeli napon 16 óra és 16 óra 30 perc között az eszpresszóban 2 dl pezsgőt fogyasztott; a vérvételi jegyzőkönyv pontosan meg nem állapítható időben elfogyasztott 1 dl rumot rögzít; a terhelt gyanúsítottkénti kihallgatásáról készült jegyzőkönyvben írt vallomása szerint ismerősénél a 16 órát követő időben füles pohárból 2 dl vagy ennél valamivel több rumot ivott; a tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített vallomásából kitűnően 16 óra után pár perccel ismerősénél egy 2 dl-es pohárból – annak mintegy felét kitevő – rumot fogyasztott.
Az elsőfokú bíróság az ellentétes adatokat nem tárta a terhelt elé, az ellentéteket, eltéréseket meg sem próbálta tisztázni, és e vonatkozásban nem is állapított meg tényállást. A gyanúsítottkénti kihallgatásról felvett jegyzőkönyv szerint a terhelt – a rendőrjárőr intézkedése után még további 45-60 percig részt kívánt venni gépkocsijával a közúti forgalomban, a bíróság azonban ezt a vallomást sem tette a tárgyalás anyagává, és e vonatkozásban sem nyilatkoztatta meg a terheltet.
Ezeknek a tényeknek a jelentősége pedig nyilvánvaló; amennyiben ugyanis a terhelt tovább közlekedik, és azt a rendőri intézkedés nem szakítja meg, úgy vérében az elfogyasztott alkohol felszívódik, és szeszes italtól befolyásolt állapotba kerül. Így pedig megállapítható, hogy a terhelt abba belenyugodva kezdte meg a jármű vezetését, hogy az elfogyasztott – esetleg jelentős mennyiségű – ital hatására szeszes italtól befolyásolt lesz, és így vesz részt a közúti forgalomban. Az adott esetben pedig – figyelemmel arra, hogy a vezetést rajta kívül álló körülmény szakította meg – felmerült az ittas járművezetés kísérlete megállapításának lehetősége.
Itt mutat rá a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a Btk. 188. §-ában meghatározott ittas járművezetés bűncselekménye két mozzanatból összetevődő bűncselekmény:
az egyik az, hogy az elkövető szeszes italtól befolyásolt állapotban legyen, a másik pedig – az adott esetben – a közúton gépi meghajtású jármű vezetése.
Összefüggésében, bármely mozzanat megvalósulása esetén a másik mozzanat megvalósulásának megkezdése megteremti vagy megteremtheti az ittas járművezetés kísérleti alakzata megállapításának lehetőségét.
Ebből is következően nem ért egyet a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság határozatában kifejtett azzal az állásponttal, amely szerint kizárólag a gépjármű mozgásba hozatalával válik a bűncselekmény befejezetté. A jelzett két mozzanatnak együttesen kell fennállnia, következésképp lehetséges, hogy a befejezett alakzat akkor valósul meg – folyamatos járművezetés közben – amikor a befolyásoltsági állapot létrejön.
Mindezeken túl – az előbbiekben részletezett tényállásbeli hiányosságok következtében – nem kellően megalapozott az igazságügyi orvos szakértőnek a következtetésen alapuló véleménye, amely szerint a rendőri intézkedés idején a terhelt vérében 0,3 ezrelék véralkoholkoncentráció volt, és így a terhelt nem lehetett szeszes italtól befolyásolt állapotban.
További szakértői bizonyítást igényel annak a kérdésnek az eldöntése is, hogy – elfogadva a terhelt nyilatkozatát – a jelentős mennyiségű, mintegy 2 dl tömény szesz egyszerre elfogyasztása szubjektíve – függetlenül a felszívódás folyamatától – károsítja-e és ha igen, időben mikor és mennyiben az elkövetőnek a biztonságos gépjárművezetésre való képességét. Ennek tisztázásától függően lehet állást foglalni a terhelt terhére rótt bűncselekmény befejezett alakzatának megállapíthatósága kérdésében.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a városi bíróság ítélete és a megyei bíróság végzése megalapozatlan. Ezért a törvényességi óvással megtámadott határozatokat hatályon kívül helyezte, és az ügyet új eljárásra a városi bírósághoz visszaküldte.
Az új eljárásban szakértő bevonásával kell tisztázni és tényállást megállapítani arra, hogy a terhelt vérében a rendőri intézkedéskor mennyi volt a véralkoholkoncentráció, ez milyen mértékben emelkedett volna, ha a terhelt eredeti szándékának megfelelően folytathatta volna útját, továbbá a véralkoholkoncentrációra vonatkozó adatok milyen fokú alkoholos befolyásoltságot jelentenek. Szakértői véleményt kell beszerezni továbbá arra is, hogy az egyszerre elfogyasztott jelentős mennyiségű tömény szesz az adott körülmények között – függetlenül a felszívódás folyamatától – szubjektíve befolyásolta-e és ha igen, időben mikor és mennyiben a terheltnek a biztonságos gépjárművezetésre való képességét. (B. törv. IV. 146/1985. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás