GK BH 1986/75
GK BH 1986/75
1986.02.01.
Nincs helye a kereset elutasításának amiatt, hogy a felperes nem bocsátotta a szakértő rendelkezésére a szakvélemény elkészítéséhez szükséges adatokat [Pp. 181. § (1) bek.].
A felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperes ellen 10 431 047 Ft és késedelmi kamatainak megfizetése iránt, mert a felperes által épületen végzett munkák ellenértékét az alperes csak részben fizette meg.
Az alperes ellenmondást terjesztett elő, amelyben arra hivatkozott, hogy a felperes peresített számlájával szemben ellenszámlát állított össze, ezért a felperes követelését megalapozatlannak tartja.
Az elsőfokú bíróság egyeztetést rendelt el, amely megtörtént, de nem vezetett eredményre.
Az elsőfokú bíróság az alperes indítványa alapján szakértői bizonyítást rendelt el.
A kirendelt szakértő egyeztetési tárgyalásra hívta a feleket, amely azonban a szakértő írásbeli nyilatkozata szerint eredménytelenül végződött, a szakértő nem tudta szakvéleményét elkészíteni.
A felperes beadványában keresetét leszállította 9 951 706 Ft és késedelmi kamatainak megfizetésére.
Az elsőfokú eljárás során megtartott tárgyaláson a szakértő előadta, hogy a felperes által készített kimutatást alkalmatlannak tartja az elbírálásra, annak alapján nem tudott szakvéleményt adni. Előadta még, hogy kollaudált számla nem áll rendelkezésére, az összeállításban hiányzik a felmérési naplóra való hivatkozás, valamint azoknak a tételeknek a kimutatása, amelyeket a felperes követel. A tárgyaláson az alperes kérte a felperes követelésének az elutasítását, mivel a felperes bizonyítékokat nem terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság külön végzéssel kötelezte a felperest, hogy szakértői díj előlegezése címén fizessen meg 592 Ft-ot a szakértő részére, majd a felperes keresetét ítélettel elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes a követelését többszöri felszólítás ellenére sem tudta bizonyítani, nem adott a szakértő részére kollaudált számlát, és nem készített olyan összeállítást, amely tartalmazza az általa végzett munkák és azok ellenértékének megjelölését, ezért a bíróság a követelését elutasította. Az ítélet indokolásában megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a szakértői díj előlegezése tekintetében külön végzésben intézkedett, a felmerült szakértői díjat a szakértői bizonyításra okot szolgáltató felperesnek kell viselnie.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte az ítélet megváltoztatásával az alperes kereset szerinti marasztalását. Másodlagosan kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésével a perben új eljárás elrendelését és újabb határozat meghozatalát. Arra hivatkozott, hogy a szakértő részére elkészítette a kívánt kimutatást és további bizonylatok elkészítésére is rendelkezésre áll. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság érdemi elbírálása nélkül, bizonyítási eljárás mellőzésével hozta meg ítéletét. Véleménye szerint a polgári perrendtartás megfelelő eszközöket biztosít a bíróságnak ahhoz, hogy a feleket a perbeli kötelezettségük teljesítésére kényszerítse, továbbá lehetőség van arra, hogy megfelelő határidő kitűzésével hiánypótlásra felhívja az érintett felet. Ilyen felhívást a bíróságtól nem kapott, ezért alaptalan az ítélet indokolása abban a részében is, amely szerint a felperes a követelését többszöri felszólítás ellenére nem tudta bizonyítani. Az ítéletet jogszabálysértőnek tartja abban a tekintetben is, hogy a szakértői költség viseléséről nem rendelkezett.
A fellebbezés az alábbi értelemben alapos.
Az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárás keretében szakértőt rendelt ki a felperes jogos követelésének meghatározása érdekében. A kirendelt szakértő nem készített szakvéleményt arra hivatkozással, hogy a felperes a szükséges kimutatásokat, bizonylatokat nem bocsátotta rendelkezésére. Erre tekintettel az elsőfokú bíróságnak – a Pp.-ben biztosított jogi eszközök szükség szerinti igénybevételével is – köteleznie kellett volna a felperest, hogy a szükséges bizonyítási anyagokról gondoskodjék. Megjegyzendő, hogy a peres iratok között jelentős mennyiségű tételes jegyzék szerepel bizonyítási anyagként, amelyekhez szükség szerint be kellett volna kérni a még hiányzó okirati bizonyítékokat [Pp. 181. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság nem intézkedett a bizonyítási eljárás teljes körű lefolytatása iránt, és az ügyben érdemi vizsgálat nélkül döntést hozott, az új eljárás során tehát szükséges a szakértő bevonásával megkezdett bizonyítás pótlása és ennek alapján érdemi döntés meghozatala.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján hatályon kívül helyezte, és az eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. V. 30 022/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás