GK BH 1986/76
GK BH 1986/76
1986.02.01.
A közreműködőért (teljesítési segédért) való felelőség a gazdasági bírság kiszabására alapot nyújtó magatartás elbírálása körében is érvényesül [Ptk. 315. §; 32/1984. (X. 31.) MT sz. r. 11. § e) pont].
Az indítványozó a 20/1979. (V. 26.) MT számú rendelettel és a 22/1983. (VI. 15.) MT számú rendelettel módosított 20/1973. (VII. 25.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján indítványozta, hogy az elsőfokú bíróság az R. 2. §-ának 1. pontja alkalmazásával az eljárás alá vont vállalatot 500 846 Ft bírságalap figyelembevételével gazdasági bírság megfizetésére kötelezze. Az indítvány szerint az eljárás alá vont az 1982–83. években a saját, illetve bér-keverő üzemeiben 863,5 q, 500 846 Ft értékű minőséghibás baromfitápot állított elő és hozott forgalomba. A felhasználók 568,5 q, 339 746 Ft értékű táp minőséghibája miatt minőségi kifogással éltek. A baromfitáp minőséghibája miatt az állatok részint elhullottak, részint a fejlődésük nem volt kielégítő, és ezen kívül arra is volt példa, hogy a táp fogyasztása miatt a tojástermelés visszaesett. A felhasználók a rosszminőségű táp feletetése miatt őket ért kár megtérítése érdekében az eljárás alá vont ellen peres eljárást kezdeményeztek, két perben a bíróság marasztaló határozatot hozott, míg az egyik perben az eljárás alá vont az ítélethozatal előtt elismerő nyilatkozatot tett, és a kártérítést megfizette. Bírói ítélet alapján 245 325 Ft-ot, peren kívül 97 402 Ft-ot, összesen 342 727 Ft kártérítést fizetett. Ez az összeg magában foglalja a tojástermelés visszaeséséből származó kárt is. Az indítványozó az indítványhoz könyvszakértői szakvéleményt mellékelt.
Az eljárás alá vont elsősorban az indítvány elutasítását, másodsorban a bírságalap csökkentését, végül a gazdasági bírság összegének mérséklését kérte. A védekezés szerint az indítványban megjelölt 863,5 q baromfitáp a teljes forgalmához viszonyítva nem jelentős mennyiség. Bizonyítottan csak 568,5 q minőséghibás tápot hozott forgalomba, minőségi kifogás csak erre a mennyiségre érkezett. Az 568,5 q-t meghaladó mennyiségű termékre vonatkozó indítvány feltételezésen alapszik. Az indítvány ugyanis egy műszak termelését minősítette hibásnak, holott naponta többször, egy-egy alkalommal csak 10 q táp keverésére került sor, ebből pedig az következik, hogy a nap folyamán történt keverések mindegyike nem volt és nem lehetett minőséghibás. Ezért a bírságalap összegét a ténylegesen kifogásolt 568,5 q táp értékének megfelelő 339 746 Ft-ra kérte csökkenteni. A 339 746 Ft-ot pedig további 165 844 Ft-tal és 82 948 Ft-tal azért kérte csökkenteni, mert 165 844 Ft értékben a hibás tápot bérkeverési szerződés alapján egy vele kapcsolatban álló mezőgazdasági termelőszövetkezet állította elő, 82 948 Ft értékű táp pedig azért volt minőséghibás, mert egy másik közreműködője minőséghibás premixet szállított. Ez a közreműködő minőségi bizonyítványt szolgáltatott, tehát a premix minőségét annak átvételekor nem kellett megvizsgálni. Az előbbiek szerint saját maga 90 953 Ft értékben állított elő és hozott forgalomba minőséghibás tápot, ez pedig nem jelentős mennyiség, és ezért gazdasági bírság kiszabását nem vonhatja maga után. Az eljárás alá vont egyidejűleg a közreműködők ellen keresetet terjesztett elő, és őket kártérítés megfizetésére kérte kötelezni. Az eljárás alá vont hivatkozott arra is, hogy az R. 2. §-ának 1. pontja szerint gazdasági bírságot akkor kell kiszabni, ha a rossz minőségű termék előállítása illetve forgalomba hozatala rendszeresen történik. Az adott esetben a jogszabály által kifogásolt rendszeresség nem valósult meg, mert a rossz minőségű tápot nem azonos keverőüzemekben és más-más időpontokban állították elő. Az eljárás alá vont további védekezése arra irányult, hogy a Fusárium T2 toxinfertőzés megelőzésére, illetve megakadályozására csak a termesztés során van lehetőség, és bár a feldolgozás során törekszik arra, hogy fertőzött szemestakarmányt ne használjon fel, ennek teljes kiküszöbölésére laboratóriumi kapacitás hiányában nincs lehetősége. Előadta azt is, hogy kártérítési kötelezettségének az ellene irányuló perekben és peren kívül is eleget tett. Bizonyítási indítványt terjesztett elő, szakértő kirendelését kérte annak tisztázása céljából, hogy malabszorpciós szindróma mennyiben okozhatta az állatok elhullását.
Az elsőfokú bíróság a közreműködők ellen előterjesztett keresetet jelen eljárástól elkülönítette. Az eljárás alá vont bizonyítási indítványának helyt adott, állatorvos-szakértőt rendelt ki, és meghallgatta az indítványozó által becsatolt szakvéleményt készítő könyvszakértőt.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok, a szakvélemények elfogadásával az indítványt megalapozottnak találta, és az eljárás alá vontat 700 000 Ft gazdasági bírság megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az eljárás alá vont az 1982–83. években olyan ipari takarmányt hozott forgalomba, amelynek összetétele nem felelt meg a szabvány és a jogszabály előírásainak, emiatt a takarmányt felhasználóknál az állatok elhullottak, fejlődési rendellenességek léptek fel, és a tojástermelés visszaesett. Emiatt az állattartókat kár érte. Az eljárás alá vont nem tartotta be az 1/1983. (I. 19.) MT számú rendelettel módosított 9/1974. (III. 21.) MT számú rendelet, valamint a 2/1983. (I. 29.) MÉM számú rendelet előírásait. Az eljárás alá vont által gyártott, illetve forgalomba hozott különböző tápok nem feleltek meg a receptúrában meghatározott értékeknek, a táphoz Stenoroltartalmú premixet használt fel, és egyes takarmányféleségek Fusárium T2 toxinnal fertőzöttek voltak. Az eljárás alá vont minőségellenőrző tevékenysége sem a gyártás előtt, sem a gyártás után nem felelt meg a követelményeknek, nem végezte el a beltartalomra vonatkozó részletes és rendszeres vizsgálatot, az alvállalkozója, illetve közreműködője által szállított anyagot, terméket minőségileg nem ellenőrizte. A gazdasági bírságról szóló 32/1984. (X. 31.) MT számú rendelet 11. §-ának e) pontja pedig kimondja, hogy gazdasági bírságot kell kiszabni az ellen, aki jogszabályban vagy hatósági előírásban meghatározott kötelezettsége megszegésével jelentősen megsérti a minőségvédelemhez fűződő érdekeket. Az eljárás alá vont a rossz minőségű táp előállításával és forgalomba hozatalával olyan magatartást tanúsított, amely miatt terhére gazdasági bírságot kell kiszabni.
Az elsőfokú bíróság nem fogadta el az eljárás alá vontnak a táp mennyiségével és a bírságalap csökkentésével kapcsolatos védekezését. A 2/1983. (I. 29.) MÉM számú rendelet 7. §-a (2) bekezdésének analóg alkalmazásával elfogadta a könyvszakértőnek azt a megállapítását, hogy nemcsak a felhasználók által kifogásolt táp mennyisége volt minőséghibás, hanem az azonos műszakban előállított táp mennyisége és minőséghibásnak minősül. Az állatorvosszakértő véleménye alapján pedig megnyugtató módon kizárható volt, hogy a felhasználók kárát az állatoknak malabszorpciós szindrómában való megbetegedése okozta. Az elsőfokú bíróság a 32/1984. (X. 31.) MT számú rendelet 10. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította, hogy az eljárás alá vontat a gazdasági bírság megfizetése alól nem mentesíti az a tény, hogy a károsultakat kártalanította. Egyéb méltánylást érdemlő körülményt sem talált, ezért a gazdasági bírság összegét az előbb hivatkozott jogszabály 5. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával állapította meg.
Az ítélet ellen az eljárás alá vont fellebbezést nyújtott be, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a gazdasági bírság megfizetése alól való mentesítését kérte. Az elsőfokú eljárás során előadott védekezését fenntartotta, és azt a következőkkel egészítette ki. A könyvszakértői szakvélemény szerint a GT-3 tojótápban a megállapított sótöbblet kismértékű volt, ezt az állatok nagyobb arányú vízellátásával ellensúlyozni lehetett volna, és az emiatt bekövetkezett kár elkerülhető lett volna. A Környei tojó 35–3 táp Fusárium T2 toxinnal való fertőzöttségét – ellentétben az állatorvosi szakvéleménnyel – érzékszervi vizsgálattal nem lehet felismerni. A fertőzés csak laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki. Állításának igazolása céljából szakértői bizonyítás elrendelését indítványozta és szakértőként az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézetet kérte kirendelni. A fellebbezés szerint a rendelkezésre álló szakvélemény alapján megnyugtató módon nem zárható ki, hogy a baromfiállomány malabszorpciós szindrómában betegedett meg. Ennek tisztázása céljából újabb szakértő kirendelését indítványozta. Hivatkozott arra is, hogy a hibás táp gyártásának időpontjában nem az elsőfokú bíróság által hivatkozott 2/1983. (I. 29.) MÉM számú rendelet, hanem a 9/1974. (III. 21.) MT számú rendelet és ennek a végrehajtása tárgyában kiadott 9/1974. (III. 21.) MÉM számú rendelet volt hatályban. A hatályban levő jogszabályok előírásait nem sértette meg, a minőség védelmével kapcsolatos kötelezettségét teljesítette, valamennyi keverőüzemében van minőségvizsgáló laboratórium, és a szükséges minőségvizsgálatokat lefolytatta.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállás alapján helyes jogi következtetéssel állapította meg, hogy az indítvány megalapozott, és az eljárás alá vontat gazdasági bírságfizetési kötelezettség terheli. Az eljárás alá vont ellen indított gazdasági bírság kiszabása iránti eljárás lefolytatása alatt az indítványban megjelölt, módosított 20/1973. (VII. 25.) MT számú rendelet helyett hatályba lépett 32/1984. (X. 31.) számú MT rendelet 11. §-ának e) pontja szerint gazdasági bírságot kell kiszabni arra, aki jogszabályban vagy hatósági előírásban meghatározott kötelezettségei megszerzésével jelentősen megsérti a minőségvédelemhez fűződő érdekeket. Az ipari takarmányok előállításáról és forgalomba hozataláról rendelkező 9/1974. (III. 21.) MT számú rendelet pedig előírja, hogy csak olyan ipari takarmányt szabad előállítani és forgalomba hozni, amely az állat vagy közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. Az adott esetben az eljárás alá vont ellen a károsult állattartók által indított perekben lefolytatott bizonyítási eljárás, valamint a jelen eljárásban lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megnyugtató módon megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont és a közreműködői által előállított táp nem felelt meg az állami szabvány, a kiadott receptúra feltételeinek. A táp egy része az előírtnál és szükségesnél kevesebb, más része pedig több sót tartalmazott – ennek felismerése és módosított tartási körülmények biztosítása az állattartóknak nem feladata – , a felhasznált premix minőséghibás volt, és az eljárás alá vont a Fusárium T2 toxinos fertőzöttségű takarmány felhasználását sem akadályozta meg, holott erre laboratóriumi vizsgálat nélkül is, érzékszervi módon lehetősége lett volna. Erre a megelőző vizsgálatra azért is szükség lett volna, mert éppen a baromfi az – egyéb állatok kevésbé érzékenyek –, amely az ilyen fertőzött táp etetése miatt elhullik, károsodik. Az eljárás alá vont pedig a minőséghibás táp előállítása és forgalomba hozatala miatt nemcsak a saját tevékenysége, hanem a közreműködői, alvállalkozói tevékenysége miatt is felelősséggel tartozik.
Nem volt elfogadható az eljárás alá vontnak az a védekezése, hogy nem rendszeresen és nem jelentős mennyiségben állított elő, illetve hozott forgalomba minőséghibás tápot. A rendszerességét és a jelentős mennyiséget – amely meghatározásokat a 32/1984. (X. 31.) MT számú rendelet már nem is tartalmazza – nem az előállító és forgalomba hozó vállalat termeléséhez, illetve forgalmához kell viszonyítani, hanem a minőség védelméhez fűződő érdek figyelembevételével kell elbírálni. Azáltal, hogy több állattartót a minőséghibás táp felhasználása miatt jelentős kár ért, az eljárás alá vont jelentősen megsértette a minőségvédelemhez fűződő érdeket, és ezzel végső soron népgazdasági kárt okozott, még akkor is, ha a vele szemben támasztott, kártérítés iránti igényeket kielégítette. Az, hogy kártérítési kötelezettségének eleget tett, nem mentesíti a gazdasági bírság megfizetésének kötelezettsége alól [32/1984. (X. 31.) MT számú rendelet 10. §-ának (1) bekezdése].
A fellebbezési eljárás során is meghallgatott könyvszakértő szakvéleménye arra is megnyugtató választ adott, hogy az indítványban 863,5 q-ban megjelölt minőséghibás táp még akkor sem tekinthető túlzott mennyiségnek, ha a felhasználók csak 568,5 q táppal kapcsolatban éltek minőségi reklamációval. Egyrészt azért sem, mert a műszakonkénti keverések egymástól pontosan nem különíthetők el, a hibás adalékok természetüknél fogva több keverést érintenek, másrészt azért sem, mert voltak olyan tételek, amelyeknél a szakértő csak a reklamációval érintett mennyiséget vette figyelembe. A szakértő nyilatkozott arra is, hogy az eljárás alá vont által megjelölt számítási mód – napi 100 q figyelembevétele – számára kedvezőtlenebb eredményt hozna. Az elsőfokú bíróság álláspontjával egyezően a Legfelsőbb Bíróság is elfogadta dr. Sz. S. szakvéleményét, aki azt a fellebbezési eljárás során ki is egészítette. A szakvélemény szerint a baromfi megbetegedését, elhullását, a tojástermelés csökkenését malabszorpciós szindróma nem okozhatta. Az állattenyésztők által indított perekben lefolytatott vizsgálat is azt mutatta ki, hogy ez az újonnan fellépő és még nem tisztázott eredetű betegség a megyékben csak hízóbaromfinál (broyler csirke) fordult elő. Azok az állatok pedig, amelyek a minőséghibás tápot fogyasztottak, angolkórban szenvedtek, amely betegség a calcium- és foszforhiányos táp etetésének a következménye.
A Legfelsőbb Bíróság a fentiekre tekintettel az eljárás alá vont bizonyítási indítványának nem adott helyt, a további bizonyítástól ugyanis eredmény nem várható. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az eljárás alá von gazdasági bírságfizetési kötelezettsége megnyugtató módon megállapítható volt, és az elsőfokú bíróság a gazdasági bírság összegét is helyesen állapította meg a 32/1984. (X. 31.) MT számú rendelet 5. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján – helyes indokaira is tekintettel – helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 30 222/1985. sz., Csongrád M. B. 1. G. 40 252/1984. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás