MK BH 1986/77
MK BH 1986/77
1986.02.01.
I. A bérleti rendszerben üzemeltetett vendéglátó-ipari üzletben munkaviszony alapján foglalkoztatott dolgozó az üzletet vezető bérlővel áll munkaviszonyban [38/1980. (IX. 30.) MT sz. r. 2. § (2) bek.; 33/1983. (IX. 22.) MT sz. r.; 14/1980. (IX. 30.) BkM sz. r. 3. §].
II. Ha az ügyben utóbb eljárt döntőbizottság is az illetékességének hiányát állapította meg, felterjesztés alapján a munkaügyi bíróság határoz az illetékes munkaügyi döntőbizottság kijelöléséről [19/1979. (XII. 1.) MüM sz. r. 11. § (4) bek.].
A felperes a városi tanács mellett működő munkaügyi döntőbizottsághoz benyújtott kérelmében 1214 forint munkabér megfizetésére és a munkakönyve bejegyzéseinek kijavítására kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi döntőbizottság a határozatával az iratokat áttenni rendelte a v.-i „B.” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet munkaügyi döntőbizottságához. Határozatát azzal indokolta, hogy az alperes a B. presszó szerződéses üzletvezetője, így a 14/1980. (IX. 30.) BkM számú rendelet 11. §-ának (3) bekezdése értelmében a felperes a „B.” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet alkalmazottja.
A „B.” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet az eljárást illetékessége hiányában megszüntette. Határozatát azzal indokolta, hogy H. J. magánkereskedő haszonbérleti szerződés alapján üzemelteti a B. vendéglátó egységet, így a felperes magánmunkáltató alkalmazottja. Egyben az iratokat az illetékes munkaügyi döntőbizottság kijelölése végett felterjesztette a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság jogerős végzésével a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján elrendelte az iratok áttételét a v.-i „B.” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet vezetőségéhez.
A végzés indoklása szerint a vendéglátó üzletek szerződéses üzemeltetéséről szóló 38/1980. (IX. 30.) MT számú rendelet értelmében az üzletben foglalkoztatott dolgozók a gazdálkodó szervezettel állnak munkaviszonyban. E rendelet végrehajtására kiadott 14/1980. (IX. 30.) BkM számú rendelet 11. §-ának (3) bekezdése szerint pedig az üzlet dolgozóinak a munkabérét a gazdálkodó szervezet nevében a vezető fizeti. Amennyiben a vezető e kötelezettségének nem tesz eleget a bérfizetésre előírt határidőben, a dolgozó munkabérét a gazdálkodó szervezet közvetlenül köteles megfizetni és az ebből eredő követelését a vezetővel szemben érvényesítheti.
A szerződéses üzemeltetésű vendéglátó-ipari egységben dolgozó felperes munkabér-követelésével kapcsolatos, illetve munkakönyvi bejegyzés megváltoztatása iránti vitájában elsődlegesen a termelőszövetkezet vezetősége illetékes dönteni, és a vezetőség határozata ellen kezdeményezhet munkaügyi vitát.
A munkaügyi bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A munkaügyi bíróság előtt folyamatban volt eljárásban becsatolt bérleti szerződés szerint a termelőszövetkezet nem szerződéses üzemeltetésre adta át a tulajdonában levő üzletet, hanem azt bérbe adta H. J. magánkereskedőnek.
Az egyes kiskereskedelmi és vendéglátó üzletek szerződéses üzemeltetéséről szóló 38/1980. (IX. 30.) MT számú rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerint szerződéses üzemeltetésre csak azzal köthető szerződés, aki a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, illetőleg tagsági viszonyban áll, megfelelő szakmai képzettséggel rendelkezik és nem esik a külön jogszabályban meghatározott foglalkoztatási tilalom alá.
A rendelet végrehajtásáról szóló 14/1980. (IX. 30.) BkM számú rendelet 3. §-a pedig kimondja, hogy aki a versenytárgyalás meghirdetésekor a gazdálkodó szervezettel nem áll munkaviszonyban, a versenytárgyaláson csak akkor vehet részt, ha kötelezi magát, hogy a szerződés megkötésekor a gazdálkodó szervezettel tagsági vagy munkaviszonyt létesít.
Megállapítható tehát, hogy a vendéglátó egységet H. J. alperes mint magánkereskedő vette bérbe, és ő a termelőszövetkezetnek nem tagja és nem is alkalmazottja. Mint magánkereskedő rendelkezik a v.-i községi tanács által kiadott magánkereskedői engedéllyel.
Ebből következik, hogy R. L. felperes és H. J. alperes jogviszonyára az egyes kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari bérletről szóló 33/1983. (IX. 22.) MT számú rendelet rendelkezései az irányadók. E rendelet ugyan a 38/1980. (IX. 30.) MT számú rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazását lehetővé teszi, az említett jogszabálynak a bíróság által hivatkozott rendelkezései azonban az adott ügyben nem alkalmazhatók.
A munkaügyi bíróság tehát jogszabálysértően állapította meg, hogy a munkaügyi vitában a termelőszövetkezet vezetősége jogosult eljárni. A termelőszövetkezet vezetősége ugyanis nem jogosult állást foglalni a tőle helyiséget bérlő kiskereskedő mint magánmunkáltató és alkalmazottja munkaügyi vitájában.
A munkaügyi bíróság jogerős végzése eljárásjogi szempontból is téves. Adott esetben nem R. L. felperesnek H. J. alperes ellen munkabér és munkakönyvi bejegyzés iránt indult kérelme tárgyában kellett volna döntenie, hanem a városi tanács munkaügyi döntőbizottsága és a „B.” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet döntőbizottsága között felmerült illetékességi vitában kellett volna a módosított 19/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 11. §-ának (4) bekezdése értelmében az eljárásra illetékes munkaügyi döntőbizottságot kijelölnie.
A kifejtettekre figyelemmel a munkaügyi bíróság akkor járt volna el helytállóan, ha megállapítja, hogy R. L. kérelmező H. J. magánmunkáltató alkalmazottja, és a döntőbizottságok közötti illetékességi összeütközést a városi tanács munkaügyi döntőbizottsága kijelölésével szünteti meg. (M. törv. II. 10 102/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás