MK BH 1986/82
MK BH 1986/82
1986.02.01.
I. Társasági szerződésből eredő igény nem érvényesíthető a munkaügyi bíróság előtt akkor sem, ha a felek a szerződésüket munkaszerződéssel leplezték. [Pp. 45. § (2) bek.].
II. Ha a felek vitájának eldöntése nem tartozik a munkaügyi döntőbizottság hatáskörébe, a döntőbizottságnak nem a kérelmet elutasító, hanem az eljárást megszüntető határozatot kell hoznia [19/1979. (XII. 1.) MüM sz. r. 17. § (1) bek. c) pont].
A felperes munkabér megfizetése iránt indított pert az alperes ellen.
A felperes 80 000 forinttal járult hozzá az alperes tulajdonát képező vendéglő létesítéséhez, és ennek fejében a tiszta haszon 33%-át kötötte ki magának, ami a társasági viszony megszűnésekor fizetendő ki. Mivel a felperes egészsége megromlott, kénytelen volt felmondani. Az alperes ekkor visszafizette a 80 000 forint tőkét, adott 40 000 forint részesedést, és szóban további 40 000 forintot ígért, amit nem teljesített. Ezt az összeget követelte a felperes a kerületi bíróságnál benyújtott fizetési meghagyásában. A kerületi bíróság a végzésével hatáskörének hiányát állapította meg, és az ügy iratait a városi jogú tanács munkaügyi döntőbizottságához rendelte áttenni, amely a határozatával a felperes kérelmét elutasította. Tényként állapította meg, hogy a felek között társasági viszony keletkezett, és a felperes 33% erejéig részesedett a vendéglő hasznából. A felek között tehát munkaviszony nem jött létre, a felperes igényének elbírálására az általános hatáskörű bíróság jogosult.
A felperes ezt a határozatot keresettel támadta meg a munkaügyi bíróság előtt. A munkaügyi bíróság a végzésével ugyancsak hatáskörének hiányát állapította meg, és az ügy iratait az eljárásra illetékes bíróság kijelölése céljából a Legfelsőbb Bírósághoz felterjesztette. A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felek közötti jogviszony az 1981. november 16-án kötött társulási megállapodáson alapult, és az 1982. június 12-én kötött munkaszerződés csak a társasági viszony leplezésére szolgált. A felek között tehát polgári jogvita keletkezett, amelynek elbírálása az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik.
A munkaügyi bíróságnak a hatáskör hiányára vonatkozó álláspontja helytálló.
Az ügy iratai alapján megállapítható, hogy a felperes arra alapítja igényét, hogy alperessel társulást hoztak létre, amelyben az elért jövedelem 33%-a részesedés címén őt illeti. A felperes követelése tehát nem munkabér megfizetésére irányult, így annak elbírálása sem tartozik a munkaügyi vitát eldöntő szervek hatáskörébe.
Mindezekből következik, hogy a perben a kerületi bíróságnak kell eljárnia. Ezért a Legfelsőbb Bíróság – Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján – a nemleges hatásköri összeütközést a kerületi bíróságnak eljáró bíróságul való kijelölésével szüntette meg.
A Legfelsőbb Bíróság végül utal arra, hogy a munkaügyi döntőbizottság tévedett, amikor hatáskörének hiányát – egyébként helyesen – megállapítva, az eljárás megszüntetése helyett a felperes kérelmét elutasította. Ez arra a téves következtetésre nyújthat alapot, hogy a kérelmet érdemben elbírálta. Akkor járt volna el helyesen, ha az elfoglalt jogi álláspontja mellett a 19/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 17. §-ának (1) bekezdése c) pontjára hivatkozik, és az eljárást megszünteti. (Mpk. I. 10 118/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás