BK BH 1986/93
BK BH 1986/93
1986.03.01.
A körzeti orvosnak az igazolások, bizonyítványok kiadásával kapcsolatos tevékenysége az egészségügyi igazgatás körébe tartozik, ezért a hamis tartalmú igazolás kiállítása során a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette valósul meg [Btk. 137. § 1. pont c) alpont, 275. § a) pont].
A városi bíróság az I. r. vádlott bűnösségét felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettében és büntetőügyben hamis tanúzásra felhívás vétségében állapította meg, ezért halmazati büntetésül 10 hónapi szabadságvesztésre mint főbüntetésre ítélte, a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette; a II. r. vádlott bűnösségét közokirat-hamisítás bűntettében állapította meg, s ezért 120 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét 350 forintban határozta meg.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. vádlott fiát Sz. K.-t a városi bíróság társtettesként elkövetett rablás bűntette és más bűncselekmény miatt 4 évi szabadságvesztésre ítélte. Sz. K. egyik cselekménye az volt, hogy egyik társával a szomszéd községben kirabolt egy férfit.
Amikor a büntetőügy még a fellebbezési eljárásban folyamatában volt, a megyei bíróság előtt az I. r. vádlott felkereste rendelőjében a II. r. vádlottat, és arra kérte, hogy úgy mint körzeti orvos, fia, Sz. K. részére adjon ki egy olyan igazolást, hogy a kérdéses időben Sz. K. nála járt. Az I. r. vádlott ekkor azt közölte a II. r. vádlottal; fiának azért kell az igazolás, hogy munkahelyén ne legyen igazolatlan munkanapja és prémiumban részesüljön. Az orvosnő az I. r. vádlott bemondása alapján szabályszerű orvosi igazolást állított ki, úgy tüntetve fel, mintha Sz. K. a rablási cselekmény napján 21 óra és 22 óra között megjelent volna rendelőjében rosszullét miatt, jóllehet tudta, hogy valójában Sz. K. évek óta nem járt rendelőjében.
Az így kiállított hamis orvosi igazolást ezután az I. r. vádlott eljuttatta a megyei bírósághoz azért, hogy ily módon biztosítsa a fia alibijét.
Egy hónappal később az I. r. vádlott ismét megkereste a II. r. vádlottat az orvosi rendelőben, ekkor közölte, hogy nem a fia munkahelyére kellett az orvosi igazolás, hanem a fia büntetőügybe keveredett, és az igazolást beadták a bíróságra. Az I. r. vádlott arra kérte a II. r. vádlottat, hogy ha a bíróság az ügyben megidézi, mondja azt, hogy Sz. K. a rendelőjében volt a kérdéses napon az esti órákban.
A körzeti orvos a fellebbezési tárgyaláson a valóságnak megfelelő vallomást tett.
Az elsőfokú bíróság ítélete az I. r. vádlott tekintetében jogerőre emelkedett.
Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállásból helytállóan következtetett II. r. vádlott bűnösségére, a cselekményét azonban tévesen minősítette a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének a) pontjába ütköző és aszerint büntetendő közokirat-hamisítás bűntettének.
A Btk. 137. §-a 1. pontjának c) alpontja értelmében ugyanis hivatalos személyek – az a) és b) alpontban szereplő személyeken kívül – azok is, akik államigazgatási feladatot látnak el. Államigazgatási feladatot azonban nemcsak államigazgatási szervek alkalmazottai látnak el. A körzeti orvos ugyancsak államigazgatási feladatot lát el a táppénzes betegállományba vétel vagy igazolások, bizonyítványok kiadása során. Ilyen minőségben tehát hivatalos személy.
A II. r. vádlott ezért a tényállásbeli hamis orvosi igazolás kiadásával a cselekményt a hivatali ügykörével visszaélve követte el. Erre tekintettel a bűncselekmény súlyosabb jogi megítélés alá esik, ezért azt a megyei bíróság a Btk. 275. §-ának a) pontjába ütköző és aszerint büntetendő hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének minősítette.
A büntetés kiszabásánál az elsőfokú bíróság a II. r. vádlott vonatkozásában helyesen értékelte a bűnösségi körülményeket, és az enyhítő rendelkezés felhívásával alkalmazott büntetés neme és mértéke a változott minősítés mellett is megfelelő.
A bűncselekmény tárgyi súlyát a pénzbüntetés napi tételeinek száma kellően kifejezésre juttatja, míg az egynapi tételnek megfelelő összeg meghatározása a II. r. vádlott jövedelmi és személyi viszonyaihoz kellően igazodik, ezért a cselekmény súlyosabb minősülésére is figyelemmel a büntetés enyhítésére nincs lehetőség, az erre irányuló fellebbezések alaptalanok voltak. Ezért a megyei bíróság a cselekmény jogi minősítését megváltoztatta, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Szolnok Megyei Bíróság 1. Bf. 454/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás