BK BH 1986/94
BK BH 1986/94
1986.03.01.
Az emberölés különös kegyetlenséggel elkövetése állapítható meg annak a terhére, aki az általa elkövetett súlyos bántalmazás folytán eszméletét elvesztett, súlyosan sérült személyt a befagyott tó jegén magára hagyja [Btk. 166. § (2) bek. d) pont].
A megyei bíróság a vádlottat különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette és kifosztás bűntette miatt – halmazati büntetésként 16 évi – fegyházban végrehajtandó – szabadságvesztésre, valamint a közügyektől 10 évi eltiltásra ítélte.
Az ítéleti tényállás lényege a következő.
A táviratkézbesítőként dolgozó vádlott a munkája befejezését követően a szolgálati motorkerékpárjával hazafelé tartott, amikor az italozó életmódot folytató, súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotában levő sértett nő a vádlottat megállította, és pótutasként felült a motorkerékpárra.
A sértett kérésére a vádlott a repülőtér felé indult, majd miután – ugyancsak a sértett kérésére – visszafordultak, az egyik tó közelében megálltak, és a sértett kezdeményezésére közösültek. A közösülés után a sértett öltözködés közben szitkozódott, és ettől a vádlott indulatos állapotba került, majd felvett egy betondarabot, és azzal legalább hat esetben, nagy erővel a sértett fejére ütött. Miután a sértett az eszméletét elvesztette, a vádlott a sértett ujjain levő 2 db, összesen 7020 forint értékű aranygyűrűt lehúzta, azokat a zsebébe tette, majd a sértettet a partoldalra vitte, és onnan legurította úgy, hogy az eszméletlen sértett a befagyott tó jegére került.
A sértett halála a koponyaalap- és tetőtörés, valamint a többszörös agyzúzódás miatt következett be, amelyhez a kihűlés is hozzájárult.
Az elsőfokú bíróság – az egyéb vonatkozásban megalapozott – ítéleti tényállását a Legfelsőbb Bíróság kiegészíti azzal, hogy a súlyosan sérült sértettnek a tó jegén való magára hagyása is beletartozik a különös kegyetlenséggel elkövetés fogalmi körébe.
A büntetés kiszabása során az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülményeket helyesen jelölte meg, és azokat megfelelően értékelve, a Btk. 85. §-a (3) bekezdésének indokolt alkalmazásával a vádlott terhére megállapított súlyosabb bűncselekményre a törvényben meghatározott vagylagos büntetések közül a határozott időre szóló szabadságvesztés büntetési tételének felső határát meghaladóan olyan büntetést szabott ki, amely kellően igazodik a Btk. 83. §-ában meghatározott büntetéskiszabási elvekhez, feltétlenül szükséges, egyszersmind azonban elegendő is a Btk. 37. §-ában jelzett büntetési cél elérésére. Ezért sem a büntetés enyhítésére, sem pedig súlyosítására nem volt törvényes lehetőség. (Legf. Bír. Bf. I. 417/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás