• Tartalom

GK BH 1987/100

GK BH 87/03/100

1987.03.01.
A bíróság marasztaló ítéletének egyértelműen kell meghatároznia a kötelezettségeket. Az ítéleti rendelkezés nem tartalmazhat olyan bizonytalan elemet, amelynek folytán az végrehajthatatlan [Pp. 213. § (1) bek.].
A felperes volt a beruházója, az I. r. alperes a generálkivitelezője, a II. r. alperes pedig a generáltervezője az egyik lakótelepen épült szolgáltató létesítménynek. A III. r. alperes végezte az üvegezési munkát, az üveget pedig részére a IV. r. alperes gyártotta és szállította.
Az épületek üvegfalai és üvegajtói közül az üzemeltetés során több eltörött. A felperes módosított keresetében a törések számát 13 db keret nélküli ajtó és 10 db fix üvegtábla vonatkozásában jelölte meg, és kérte az I. r. vagy a II. r. alperest az eltörött üvegtáblák díjmentes kicserélésére kötelezni. Tervezési hiba esetére a II. r. alperes ellen kijavítási terv szolgáltatása iránt indított keresetet. Az I. r. alperes pedig keresetet terjesztett elő alvállalkozója, a III. r. alperes, utóbbi pedig a gyártó és szállító IV. r. alperes ellen az ő esetleges marasztalásának megfelelő helytállására kötelezésük iránt. Utóbb az I. r. alperes keresetet támasztott másik alvállalkozója, az V. r. alperes ellen, és kérte azt a kár 25 %-ának viselésére kötelezni.
Az elsőfokú bíróság szakértőt hallgatott ki, aki a következő megállapításokat tette.
Az I. r. alperes által készített acélszerkezetek és a padlózatok kivitelezése nem készült az acélszerkezetekre és burkolatokra jellemző szabványos tűrésértékeknek megfelelő pontossággal, ami szabad szemmel is jól érzékelhető. Mindez kihatással van az üvegtáblák feszültséges beépítésére. A gondatlan hegesztés következtében a megsérült üvegek az igénybevételekkel, behatásokkal szemben kevésbé ellenállóak. A II. r. alperes is tudott az előtetők elhagyásáról, gondoskodnia kellett volna az aszfaltburkolatnak az üvegbefogástól való elválasztásáról.
A III. r. alperesnek az üvegtáblák elhelyezésekor és az ajtók beszabályozásakor látnia kellett a fogadó szerkezetek egyenetlenségeit. Ennek ellenére az üvegtáblákat beszorította. Az ilyen módon keletkezett feszültségek is közrehatottak az üvegkárok keletkezésében. Az V. r. alperes felelősségét a szakértő abban látta, hogy az aszfaltozási munkát gondatlanul készítette, ami már az aszfaltozáskor is okozott üvegtöréseket. A szakértő az I. r. alperes közrehatását 50 %-ban, a II. és V. r. alperesek közrehatását 15-15 %-ban, a III. r. alperes közrehatását 20 %-ban találta megállapíthatónak.
Az elsőfokú bíróság a szakvéleményben foglaltakat aggálytalannak találta, azt elfogadva a II. r. alperest arra kötelezte, hogy a hibák megszüntetésére vonatkozóan a kijavítási tervet bocsássa az I. r. alperes rendelkezésére, „illetve amennyiben a II. r. alperes nem tartaná szükségesnek a kijavítási terv rendelkezésre bocsátását, úgy 1986. április 1-ig közölje az I. r. alperessel az említett hibák megszüntetésével kapcsolatos elképzeléseit akár írásban, akár egy olyan egyeztetés során, melyen vegyenek részt a tervező mellett az I. r., III. r. és V. r. alperesek képviselői is”. Az I. r., III. r. és V. r. alpereseket pedig arra kötelezte, hogy 1986. június 30-ig a perbeli 13 db keret nélküli ajtó, valamint 10 db fix üvegtábla hibáit („mindegyik alperes az ő munkájával összefüggő szavatossági hibáit”) javítsa ki. A kijavítási költségek vonatkozásában pedig akként rendelkezett, hogy az I. r. alperest 50 %, II. r. alperest 15 %, a III. r. alperest 20 %, az V. r. alperest pedig 15 % költség terheli.
Az ítélet ellen a II. r. alperes fellebbezett. Kérte a hiba kijavításából adódó költségviselésének 5 %-os mértékű megállapítását. Arra hivatkozott, hogy az előtetők elhagyása és az üvegtörések között összefüggés nincs. Előadta, hogy az aszfaltburkolatnak az üvegbefogó szerkezettől történő elválasztásáról a tervezés során nem gondoskodhatott; ha ugyanis a tervezett megoldás valósult volna meg, a befogó szerkezet oldalfelülete az aszfalttal nem érintkezhetett volna. Utalt arra, hogy az üvegbefogó profilok és a padlóburkolatok közé beiktatandó lágybetétes dilatáció kialakítására nincs tervezői előírás, ennek elmaradása nem okozhat üvegtörést.
Az ajtókra vonatkozóan elfogadta a szakvéleményt. Előadta azonban, hogy a kár egyébként sem lett volna elkerülhető. Az ajtócsukó szerkezetek nem készülnek szélerősségi fokozatok szerint.
A fellebbezés alaptalan.
A II. r. alperes fellebbezésében foglaltakra nézve a Legfelsőbb Bíróság a szakértőt meghallgatta, aki a véleményét a fellebbezésben előadottak ismeretében is fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság ezért a megnyugtató szakértői vélemény alapján – egyezően az elsőfokú bírósággal – megállapította, hogy a tervező terhére rótt tervezési hibák fennállanak.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság ennek folytán a II. r. alperes közrehatásának arányát is. Az elsőfokú bíróság ítélete ezért ebben a vonatkozásban helytálló.
Az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező része azonban a II. r. alperes vonatkozásában végrehajthatatlan rendelkezést is tartalmaz, és ezért nem felel meg a Pp. 213. §-a (1) bekezdéséből folyó követelménynek. A tervszolgáltatással kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy ha a II. r. alperes nem tartaná szükségesnek a kijavítási-terv rendelkezésre bocsátását, úgy 1986. április 1-ig közölje elképzeléseit az I. r. alperessel, vagy ezt egyeztetés során tegye meg, amelyen részt vesznek az I., III. és V. r. alperesek képviselői is. Az ilyen vagylagos rendelkezés végrehajthatatlan, s emiatt a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletnek ezt a rendelkezését mellőzte. A szakértő véleménye szerint a terv kijavítására szükség van. A nem egy értelmű rendelkezés folytán a II. r. alperes tervet csak részben szolgáltatott, ezért szükséges volt a tervszolgáltatás és a kijavítás határidejének a módosítása is.
A Legfelsőbb Bíróság a fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletének a kijavítási terv szolgáltatására és a kijavítás határidejére vonatkozó részét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése és a 389. §-ának (3) bekezdése alapján megváltoztatta. (Legf. Bír. Gf. V. 30 406/1986. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére